Magyarországon a fürdőszolgáltatások árbevétele jelentősen elmarad a szálláshelyek és a vendéglátás számaitól. Míg az egészségturizmus 155 milliárdos árbevétele mellett a szálláshelyeknek 71 milliárd forint árbevételük képződött tavaly, addig a gyógyászati és egészségmegőrzési szegmens csak 13 milliárd árbevételt realizált – ismertette Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke egy szakmai háttérbeszélgetésen. Eszerint 2017-ben 30 millió vendégéjszakát realizáltak hazánkban, ebből hotelben 24,2 milliót, gyógyszállodában több mint 2,5 milliót. A külföldi vendégek száma 2013–2017 között 17 százalékkal ugrott meg, ám a belföldieké közel 68 százalékkal nőtt – tette hozzá Ruszinkó Ádám.
Míg 2013-ban 31,6 milliárd, tavaly már 48,6 milliárd forint volt a gyógyszállodák teljes árbevétele, ami 54 százalékos bővülés. A sikersztorit tovább lehet írni, csak átgondoltabb stratégiára van szükség – vélik turisztikai szakemberek.
Magyarországon több mint 1400 kút és termálforrás van, valamint orvosilag bizonyítottan gyógyító hatású gyógyvízből is 256-féle, de a gyógyvizek országában tavaly csak 2,3 millióan vették igénybe a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által kínált gyógyszolgáltatásokat – fejtette ki Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. A hazai fürdőszektor pénzügyi helyzetének rendezése módfelett fontos lenne, mivel a magyarországi gyógyfürdők túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, a közcégeknek egy versenypiacon kell megélniük.
Budapesten a konferenciaturizmusban, vidéken a gyógy- és egészségturizmusban kellene kihasználni a tartalékokat, ezért az első számú törekvés, hogy készüljön egy olyan nemzetközi kutatás, amely végre a nemzetközi piacon is eladhatóvá teszi a gyógyturizmust – mondta Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.
A gyógyturizmus keretében országszerte negyven szálloda 5200 szobát működtet. A szállodák jó néhány évre megkapják a gyógyminősítést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól (ÁNTSZ), de olyan jogszabályok alapján, amelyek már jó pár éve elavultak – árnyalta Könnyid László az ágazat problémáit. Példaként említette, hogy az ÁNTSZ nem ismeri még azt a technikát, hogy ózonnal lehet a gyógyfürdők vizét tisztítani, ami szerinte nonszensz. Ugyanakkor a legionella évekkel ezelőtti szabályozása a legjobb szándék mellett a túlszabályozásra példa. A magyar jogalkotásból hiányzik, hogy időnként megvizsgálja: a jogszabály mennyire életképes.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.