Fékezheti-e a kartellezést a közbeszerzés módosítása?

Szolnoky Péter . A Gazdasági Versenyhivatal kartellcsoportjának vezetője. Nagyobb felelősség. „Feltétlenül visszaszoríthatja. A Gazdasági Versenyhivatal számára az a legfontosabb, hogy a készülő szabályok növelik a pályáztatók felelősségét. Ezen a területen ugyanis nincsenek kedvező tapasztalatai a hivatalnak. Kétségtelen: a kiírókat beszorítják a tender határidejébe, kötik őket a pénzügyi források, ezért ha érzékelik is, szemet hunynak a szabálytalanságok fölött, attól tartva, egy esetleges versenyjogi vizsgálat megakasztja a pályázat menetét. Ezentúl viszont kötelezettségük lesz, hogy odafigyeljenek a gyanús magatartásokra. A kartellek megakadályozása érdekében ugyancsak lényeges, hogy a tervezet szerint a GVH ezentúl beavatkozhat a közbeszerzési eljárásba, ha a kiírás versenyjogilag nyilvánvalóan tilalmazott kitételeket tartalmaz.”

Hubai Ágnes. Ügyvéd, a TÖOSZ közbeszerzési szakértője. Szemléletváltás kell. „Önmagában nemigen. A közbeszerzés és a versenyjog szorosan összekapcsolódik, de közös alkalmazásuknak nálunk még nincs kialakult gyakorlata. Az önkormányzatok nagy többsége nem ismeri a vonatkozó versenyjogi rendelkezéseket, kevés az ehhez értő önkormányzati szakember, igyekszik mindenki a bonyolult közbeszerzési szabályok megfelelő alkalmazására koncentrálni. Ahhoz, hogy az ajánlatkérők megfelelhessenek a közbeszerzési törvény módosítási javaslatában megjelenő új kötelezettségüknek, az eljárási szabályok egyszerűsítésére és a versenyjogi ismeretek bővítésére van szükség. Véleményem szerint azonban a kartellek megszüntetéséhez sem ezek, sem pedig a jogszabályi előírások nem elegendők: az ajánlattevők szemléletváltása is elengedhetetlen.”

Vadász György. A Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke. Végrehajtás. „Úgy gondolom, hogy gazdaságunk egyik legsúlyosabb betegsége a korrupció, amely a közbeszerzési eljárásokban is fellelhető. Szervezetünk nemegyszer szorgalmazta a közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatát, és örvendetesnek tartja a tervezett változtatásokat. Ám úgy véljük, a jogszabály önmagában nem oldja meg a gondokat. Minden a gyakorlatban, a végrehajtás során dől el. A Gazdasági Versenyhivatalnak a közbeszerzési tanácsi tagsága révén jelenleg is módja van fellépni, ha szabálytalanságot észlel valamely esetben. Ezt a jogosultságot bizonyára kihasználja a jövőben is. Számunkra a nagy kérdés az, hogy a kiírók valóban jobban odafigyelnek-e majd a pályázókra, és tényleg eleget tesznek-e bejelentési kötelezettségüknek.”

Deli Betty. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke. Átláthatóság. „Az új szabályozással bizonyára átláthatóbbá válnak kartellezés szempontjából a közbeszerzési eljárások. A GVH a Közbeszerzések Tanácsának (KBT) tagja, így a jelenleg is meglévő fellépési jogát erősíti, illetve szélesebb körben érvényesíti majd a kiírók jelentési kötelezettsége, ha – a beérkezett pályázatok bontását követően a megismert árajánlatok tükrében – felmerül bennük az árkartell gyanúja. Nem ért egyet viszont a döntőbizottság azzal a tervvel, amely – a GVH kivételével – megszüntetné a KBT tagjainak jogát, hogy önálló jogorvoslati eljárást indítványozzanak. Ők ugyanis a közbeszerzési piac értő részvevőiből és a közérdek képviselőiből kerülnek ki. Jól látják a nemkívánatos közbeszerzési jelenségeket, amelyek – kezdeményezésük révén – gyorsan kiiktathatók.”

Fejes Gábor. Oppenheim Ügyvédi Iroda, ügyvéd . Téves jogértelmezés. „A kezdeményezés jóhiszemű, hatékonyságával kapcsolatban viszont aggályaim vannak. Az ajánlatkérők »feljelentési kötelezettségét« nem tartom adekvát válasznak a jogalkotó által kezelni kívánt kérdésre. A GVH eljáráskezdeményezési hatáskörének szélesítésével a jogalkotó mintha azt kívánná üzenni a piacnak, hogy a hivatal az említett hatáskörökön kívül nem avatkozhat bele a közbeszerzések világába. Ez téves és káros jogértelmezés. Sok esetben maga az ajánlatkérő játszik össze valamelyik pályázóval, hogy mindenképpen az nyerjen. Márpedig ez nemcsak közpénzek indokolatlan költését eredményezi, hanem több évre is eldöntheti az adott piacon folyó versenyt. Ilyen esetre el kellene ismerni a GVH jogkörét, hogy saját eljárásban szankcionálja a versenyjogi sérelmet.”