Segíthetne-e az adósokon az öncsőd bevezetése?

Vanek Balázs. Az Atradius Credit Insurance fióktelep-vezetője. Hitelt hitelből. „A hitelezési kultúra Magyarországon sajnos még gyerekcipőben jár, mind a vállalati, mind a lakossági szektorban. Az emberek többsége még nem mérlegeli, hogy melyik banktól milyen THM-mel érdemes kölcsönt felvennie, s hogy hosszú távon miből fogja fizetni. Sajnos egyre jellemzőbb a hitelek hitelekből való finanszírozása is, ez sajnos megteremti a személyi csőd létjogosultságát. Az öncsődök száma azonban a cégek esetében is elenyésző (tavaly húsz volt), szemben a felszámolások közel tízezres számával (2007-ben 9823 történt), ahol a hitelezőket többnyire nem is fizetik ki, pedig intézményesített jogi keret szabályozza ennek működését. Meggyőződésem, hogy magánszemélyeknél akkor működhet hatékonyan a személyi csőd, ha a teljes jogi szabályozást felülvizsgálják.”

Lénárd Mariann. A Banki Hitel Károsultak Egyesületének főtitkára. Pénzügyi gyámság. „Egyelőre itthon még csak formálódnak a személyi csőd intézményének jogi keretei, mindenesetre a külföldi példák és modellek alapján nem tűnik feltétlenül szükségesnek – igaz, nem is okozna károkat – a rendszer bevezetése Magyarországon. Vitathatatlan, hogy sok hazai adósnak jelent nehézséget hiteleinek a törlesztése, azonban az öncsőd intézménye – sokak elképzelésével ellentétben – nem jelenti azt, hogy a bajba jutott ügyfelek mentesülhetnek a kölcsön visszafizetése alól. Éppen emiatt az sem valószínű, hogy a rendszer érezhető mértékben segítené visszaszorítani a bedőlt hitelek arányát. Az intézmény csupán – a jelenlegi kilátások alapján – egyfajta »pénzügyi gyámságot« biztosíthat majd a kirendelt csődbiztoson keresztül az öncsődöt jelentő magánszemélyeknek.”

Gyuris Dániel. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója. Van más megoldás. „A banki ügyfelek eddig is – amennyiben megfelelő indokkal alá tudták támasztani igényüket – élhettek a törlesztési haladék lehetőségével: ha tehát valóban csak átmeneti a fizetési nehézség, most is kínálkozik megoldás. Amennyiben viszont az ügyfél pénzügyi helyzetében a gyógyulási folyamat reménytelen, azon az öncsőd lehetőségének a bevezetése sem segít – legfeljebb késlelteti az elkerülhetetlen folyamat lezárultát –, és azokban is indokolatlan reményt kelt, akiknek nincs kiútjuk szorult helyzetükből. A fizetési nehézségek kapcsán azt tartom a legfontosabb feladatnak, hogy a problémát az ügyfél a bankkal együttműködve minél hamarabb tárja fel, még az előtt, hogy a késedelmekből eredő pluszkamatterhek megoldhatatlanná tennék az adós helyzetét.”

László Csaba. A KPMG adópartnere. Más a probléma. „Most is, mint mindig, az ördög a részletekben rejlik, és azokat egyelőre nem ismerjük. Mindenesetre úgy gondolom, hogy a fő probléma az adósokkal szerintem eddig sem az »öncsőd« rendszerének a hiánya volt. Nálunk egyrészt a rosszhiszemű adósokból van túl sok, sokszor cégek álcája mögött megbújva. Ezért megítélésem szerint arra kellene inkább rendszert kialakítani, hogy megfelelő szankciók érvényesítésével az adósságbehajtás ne legyen eleve reménytelen Magyarországon. Másrészt arra kellene törekedni, hogy – szintén értelmes szankciókra építve – a jóhiszeműbbek se vállalják túl magukat és kerüljenek kilátástalan helyzetbe. Ez utóbbi viszont – főleg a hazai hitelintézeteknél – már sok tekintetben kockázatkezelési problémaként jelentkezik.”

Kozma András. A Commerzbank Zrt. elnök-vezérigazgatója. Változtatás kell. „Szerintem a jelenlegi törvényi szabályozás nem kedvez a nehéz helyzetben lévő magyarországi vállalkozások reorganizációjának sem, ami tulajdonképpen a csődeljárás jogi kategóriáját jelentené. Bonyolult, körülményes és jelenlegi formájában kevés reménnyel kecsegtet ez az eljárás, ezért a gyakorlatban alig alkalmazzák. Leginkább ezzel magyarázható az a tény, hogy a csődeljárások száma jelenleg még messze elmarad a felszámolásokétól Magyarországon. Pedig a hazai nemzetgazdaság szempontjából is preferált a csődeljárás, ahol a munkahelyek, a gazdasági kapacitás és nem utolsósorban a hitelezők követelése legalább részben megmaradhat, illetve megtérülhet. Mindezeket a tapasztalatokat figyelembe kell venni a jövőbeni szabályozásnál.”