Szükség van-e az inflációs cél módosítására?

Hamecz István. Az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. Más nem lehet. „Azon a szinten kellene hagyni az inflációs célt, ahol eddig volt, ez szolgálja jelenleg a legjobban a dezinflációt. Sőt, kifejezetten káros lenne, ha esetleg azzal hívnánk fel magunkra a figyelmet, hogy elsőként adjuk fel azt az EU országai közül. Egyébként sem merült fel szakmai indok a jelenlegi ráta ellen, ami indokolna egy ilyen módosítást. Másféle célkövetési rendszer alkalmazása sem jöhet szóba, mert már minden mást kipróbáltunk, és kudarcot vallottunk velük. A nemzetközi tapasztalatok szerint jelenleg az inflációs célkövetés mellett az árfolyamfixálás a legelterjedtebb, de nálunk ez eleve kizárt. Egyébként pedig az utóbbi időben az látszik, hogy néha mégiscsak szükség van önálló monetáris politikára, amely nincs rögzített árfolyam esetén.”

Oszlay András. Az ICEG kutatásvezetője. Kedvező tendencia. „Mivel 2009-ben is nagy a valószínűsége, hogy nem teljesül az MNB inflációs célja, ezért sokan gondolják úgy, hogy érdemes lenne lazítani a célon. Ennek ellenére megnyugtató trendek látszanak a jövő évre vonatkozóan, és 2010-re már lehetségesnek látszik egy három plusz-mínusz félszázalékos cél teljesítése, ezért sem lenne értelme most feljebb vinni azt. Mivel politikai alku kérdése lesz az új cél kitűzése, ezért mindent számításba kell venni, és most az erős forintárfolyam kapcsán felmerülhet még akár a valutatanács bevezetése is. Az inflációs célkövetés bizonyult azonban a leghatékonyabb nominális horgonynak a hazánkhoz hasonló, kis, nyitott gazdaságok esetén, még akkor is, ha a várakozások „ragadóssága” miatt ez most esetünkben nem így látszik.”

Forián Szabó Gergely. A Pioneer Investments Alapkezelő befektetési igazgatója. Stabil pont. „Nem kell hozzányúlni a jelenlegi célhoz, a nagyon indokolt eseteket kivéve rossz üzenetet hordoz annak megváltoztatása. Ilyen eset lehet, amikor az eurózóna-csatlakozás közelébe kerülünk, és az inflációs kritérium indokolttá teheti a cél átmeneti levitelét, de ez a kérdés egyelőre nem aktuális. Felelőtlenség azt emlegetni, hogy fel kellene puhítani az inflációs célt, a jelenlegi törékeny piaci környezetben súlyos költségeket okozna minden, a monetáris politikát lazító lépés, ezzel teljesen elveszítené a most épülő hitelességét az MNB. Fontos, hogy a jelenlegi kiszámíthatatlan inflációs környezetben – amelyet ráadásul a kormány »húzd meg – ereszd meg« politikája súlyosbít – legyen egy stabil pont, amelyhez a gazdasági szereplők igazodhatnak.”

Kopik Tamás. A GKI kutatója. Már késő. „Nem lelhető fel olyan szakirodalom, amely egyértelműen segítene meghatározni az inflációs cél ideális mértékét. Ugyanakkor, ha csatlakozni akarunk az eurózónához, akkor érdemes olyan célt választani, amely megfelel a maastrichti kritériumnak. Maga a követelmény azonban mozgó célpont volna, ezért szerencsés egy ahhoz közeli fix pontot választani. Ezt jelenleg a háromszázalékos cél látszik legjobban közelíteni, ugyan most e fölött van a teljesítendő szint, de csak átmeneti hatások miatt. Most már nem lenne szerencsés felfelé módosítani, de jobb lett volna korábban magasabb célt kitűzni, hasonlóan Csehországhoz, mert a sorozatosan teljesített cél megerősítette az ottani monetáris politika hitelességét, míg nálunk sorra elvétette, így kevésbé hiteles.”

Parragh László. Az MKIK elnöke. Nem reális cél. „Úgy gondolom, hogy a háromszázalékos infláció ma nem reális célkitűzés, helyes lenne tehát újragondolni ezt a kérdést. Hiszen egész Európában emelkednek a nyersanyag-, az élelmiszer- és az energiaárak. Ha mégis ragaszkodunk ehhez a szinthez, felesleges áldozatokat fogunk vállalni, amelyek rengeteg kárt okoznak a gazdaságnak. Én ma 3,5-4 százalékos inflációs célt tartok reálisnak. Ugyanakkor nagy hibának gondolom, ha csak egyetlen célra, az inflációra koncentrálunk a mostani helyzetben. Az MNB-nek szűkösek az eszközei, ám akár törvénymódosítással el lehetne érni, hogy más szempontokra is figyelemmel lehessen. Azt is elképzelhetőnek tartanám, ha közmegegyezéssel kitűznénk az eurócsatlakozási dátumot, és meghatároznánk a csatlakozási árfolyamot.”