A Nemzetközi Valutaalap a válság nyertese!

Miután 2005 végén és 2006 elején Brazília, Argentína, Törökország és Indonézia jóval a futamidő lejárta előtt visszafizette a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben fennállt tartozásait, s az intézmény már korábban is elkerülhetetlennek tartott reformja (például olyan új szavazati arányok, amelyekben a Benelux államoké már nem a kétszerese Kínáénak…) megfeneklett, a nemzetközi pénzügyi rendszer hat évtizeden át meghatározó intézménye teljességgel eljelentéktelenedett. 2008. október 31-én Salvador, Gabon, Honduras, Irak és a Seychelle-szigetek összesen alig 1,36 milliárd dollárnyi készenléti hitellel rendelkezett.

Az 1997-ben kitört délkelet-ázsiai pénzügyi válság hatására, eredetileg annak kezelésére hozta létre az IMF a szükségfinanszírozási mechanizmus (emergency financing mechanism) intézményét, s akkor a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Indonézia és Dél-Korea jutott hitelhez ennek révén. A szükségfinanszírozási mechanizmus célja, hogy válsághelyzetben a szokottnál sokkal gyorsabban nyújtson pénzügyi forrásokat a rászoruló tagországoknak. Ezt a mechanizmust akkor lehet alkalmazni, ha egy tagállam olyan különleges helyzetbe kerül, amely veszélyezteti pénzügyi stabilitását, és gyors válasz szükséges az ország vagy a nemzetközi pénzügyi rendszer fenyegetettségének elhárításához. Az ügyvezetőség tájékozódik a mechanizmus aktivizálásának igényéről; tagjai között egy gyorsjelentést köröztetnek, és akár 48-72 órán belül megkezdi a tárgyalást, majd, amilyen gyorsan csak lehet, megegyezik az érintett tagország kormányával. A szükségfinanszírozási mechanizmus keretében a végleges hiteldöntés rendkívül rövid idő alatt meghozható.

A tavaly kitört globális pénzügyi válságban – 2008. november 6. és 2009. március 12. között – Izland, Grúzia, Lettország, Magyarország, Örményország, Pakisztán, Szerbia és Ukrajna jutott gyors pénzügyi forrásokhoz a szükségfinanszírozási mechanizmus keretében. Noha a kölcsönöket feltűnő gyorsasággal ítélték oda és kezdték el folyósítani, azokat az IMF legelső, mindmáig alapvető és emblematikus készenléti hitelkeretéből, készenléti hitelként nyújtották. Az IMF 2009. március 12-én 13 élő készenléti hitellel rendelkezett, ezek összege 33,564 milliárd SDR (49,709 milliárd dollár), ebből eddig 11,267 milliárd SDR (16,686 milliárd dollár) folyósítása történt meg. (Az SDR a Special Drawing Rights, magyarul különleges lehívási jogok rövidítése. Az IMF által 1970. január 1-jén bevezetett nemzetközi hiteleszköz, amelyet a tagországok jegybankjai közötti pénzügyi elszámolásokban lehet felhasználni – a szerk.) A szükségfinanszírozási mechanizmus keretében az elmúlt fél évben elfogadott nyolc készenléti hitel összértéke 32,443 milliárd SDR (48,049 milliárd dollár), ebből 11 milliárd SDR jutott Ukrajnának, 10,538 milliárd Magyarországnak, 5,169 milliárd Pakisztánnak és 1,522 milliárd Lettországnak. Ezek a gyorskölcsönök minden bizonnyal alapvető jelentőségűek a kedvezményezettek számára, de az érdek kölcsönös: az IMF a krízis egyetlen igazi nyertese, mert a válsághitelezés révén visszanyerte korábbi fontosságát a nemzetközi valutáris-pénzügyi rendszerben, a világgazdaságban.

A szerző közgazdász, egyetemi tanár