Együtt a reformokért

A londoni esemény a 2008. novemberi washingtoni találkozón megkezdett munkát folytatja, ahol a G20 csoport egyetértésre jutott abban, hogy a nemzetközi intézményi reform előmozdítása az egyik kulcsfontosságú cél. Hogy miért van szükség például a Nemzetközi Valutaalapra (IMF), azt jól mutatja Magyarország esete, amelynek rövid idő alatt sikerült megállapodnia vele akkor, amikor tavaly ősszel spekulánsok támadást indítottak nemzeti valutája ellen. Ugyanakkor a szervezetnek még jobban kell működnie: nemcsak a már kialakult válság kezelésével kell foglalkoznia – bár ez is rendkívül fontos –, hanem a kialakuló problémákra is hamarabb kell reagálnia.

A brit miniszterelnök többször is felhívta a figyelmet a nemzetközi intézmények megreformálásának fontosságára. Az Obama-adminisztráció szintén a mellett érvelt, hogy a fejlődő piacoknak több beleszólást és nagyobb befolyást kellene biztosítani a valutaalapon belül. Közgazdász szakértők arra kérték az amerikai kormányzatot, hogy halassza el az IMF szavazási rendjének megváltoztatására irányuló javaslat kongresszusi jóváhagyását, és próbáljon meg még annál is nagyobb mértékű reformokat kialkudni a mai londoni csúcson. Ven Csia-pao kínai miniszterelnök legutóbbi londoni látogatásakor egyetértett Gordon Brownnal abban, hogy át kell alakítani a kvótarendszert és az irányítást a feltörekvő és fejlődő országok javára.

A londoni csúcstalálkozó célja, hogy megállapodás szülessen egy sor olyan öszszehangolt lépésről, amely a jelenlegi válság kezelésére, a stabilitás megteremtésére, valamint a növekedés helyreállítására irányul. Ugyanakkor e lépéseknek figyelembe kell venniük a millenniumi fejlesztési célkitűzések terén való előrelépést, illetve azt, hogy a majdani gazdasági fellendülés alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett menjen végbe. Gordon Brown miniszterelnök szintén e gondolatokat hangoztatta a nemrégiben megrendezett Világgazdasági Fórumon, ahol elmondta: „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a klímaváltozás témáját a jelenlegi gazdasági nehézségeink miatt a függőben lévő nemzetközi ügyek dossziéjába száműzzük.”

Kiknek lesz hasznos a londoni csúcstalálkozó? A legszegényebb országok legszegényebb polgárainak mindenképpen. Ők azok az emberek, akiknek az élete egy emberöltőn belül megváltozhat, ha megvalósítjuk a millenniumi fejlesztési célkitűzéseket, és sikerül eredményt elérni a Világkereskedelmi Szervezet tárgyalásainak dohai fordulóján. A találkozó hasznot hoz azoknak a magyar családoknak, azoknak a keményen dolgozó embereknek is, akik külföldi devizában adósodtak el, és most az egekbe szöknek a jelzáloghiteleik törlesztőrészletei. A kis- és középvállalkozások szintén nyernek a hitelhez és tőkéhez történő hozzáférés megkönnyítésével. A bankok ügyfeleit megnyugvással töltheti el, ha tudják, hogy az intézmények jobb szabályokkal működnek. A gazdasági nehézségekkel küszködő országok hatékonyabban működő intézményekhez fordulhatnak segítségért. Az álláskeresők és a pályakezdő fiatalok helyzetét megkönnyíti, ha a recesszió túllendül a mélyponton, és újra megindul a növekedés.

Ez a találkozó – ahogy a folyamat is, amelynek része – létfontosságú a világon mindenki számára. Ha a világ vezetői jó döntéseket hoznak, a válság leküzdhető. A londoni csúcstalálkozó segíthet feltámasztani a gazdasági növekedés legfontosabb összetevőjét: a bizalmat. A világon mindenki a találkozón részt vevő vezetők felelős döntésére van utalva. Magyarország nem tagja a G20-nak, ezért nem lesz jelen a csúcstalálkozón. Kormányunk azonban aktív kapcsolatban áll magyar miniszterekkel és más kormányhivatalnokokkal, így biztosítja, hogy európai uniós partnerként Magyarország véleményét is meghallgassák.

A szerző Nagy-Britannia magyarországi nagykövete