Válság Vodafone szemmel

- Szinte bezzegágazatként emlegetik a szakértők a távközlést, mondván, ezen a területen még ma is sokkal kevésbé érződik a válság hatása. Egyetért ezzel a megállapítással?

- A válság a mi iparágunkat is elérte már, komoly negatív hatások érnek minket, még úgy is, hogy egyébként valóban elmondhatjuk: kevésbé vagyunk érintve, mint más ágazatok. A mostani krízishelyzetre is érvényes az ökölszabály, vagyis a távközlés növekedése 3 százalékponttal haladja meg a GDP-ét, ez, figyelembe véve a legutóbbi makrogazdasági előrejelzéseket, tulajdonképpen mínusz két százalékot jelent. Érzékeljük is a folyamatot szinte minden területen. A lakossági üzletágban csökkennek az új előfizetői eladásaink, de a már meglévő előfizetőink is elkezdtek kevesebbet telefonálni, és elnapolják a készülékcseréket. A válság az üzleti szegmenst is elérte már, lámpással kell keresni olyan céget, amely most nem költségcsökkentésben gondolkodik. A vállalati ügyfeleknél a végrehajtott létszámleépítéssel arányosan csökken az előfizetések száma, ahol pedig nincs a személyzetben karcsúsítás, a telefonköltségeket ott is lefaragják.

- A válság hatására mennyire kellett átírni az üzleti terveket, az anyacég milyen mértékben csökkentette profitelvárásait?

- Az anyacég a válság ellenére is elvárja a profitabilitás megtartását, így ha csökkennek a bevételek, csökkentenünk kell a kiadásainkat, beleértve a fejlesztéseket is. Szinte mindenhez hozzá kellett nyúlnunk, sok milliárd forintos költséghatékonysági programot indítottunk. Ennek egy részét ráadásul elviszik egyéb tényezők, például az energiaár-emelkedés, de Magyarországon nagyon magasak a frekvenciadíjak, így ahogy növeljük a széles sávú hálózatunkat, úgy nőnek az ezzel kapcsolatos költségek. További pár milliárd forintos bevételkiesést jelent a szolgáltatókra az idén kirótt újabb 20 százalékos végződtetésidíj-csökkentés is. Amit mi tehettünk: visszavettünk autókat, a cégautóadót mostantól a gépkocsi használója fizeti, kevesebb irodahelyet használunk, újratárgyaljuk a beszállítói szerződéseinket, a bolt- és épületbérleteket. Drasztikusan visszafogtuk az üzleti utazásokat is, a belső értekezleteket videokonferenciával bonyolítjuk. Bizonyos területeken viszont nincs kompromisszum, az ügyfelekbe válság idején is invesztálni kell.

- A létszámhoz is hozzá kellett nyúlni?

- Egyelőre a munkahelymegtartás prioritást élvez nálunk. Sőt, ez az év a Vodafone-nál Magyarországon inkább több száz fős létszámnövelésről szól a pénzügyi központ bővítése miatt. Hamarosan innen bonyolítjuk teljes körűen a német Vodafone pénzügyi tranzakcióit. Miskolcon pedig májustól több mint 300 főnek teremtünk munkahelyet annak révén, hogy az eddig kívülről vásárolt ügyfélkiszolgáló – call center – tevékenységet a jövőben mi magunk kívánjuk folytatni. Hatalmas az érdeklődés, nemrégiben pályáztattuk meg az ottani állásokat, az első két hétben 2700 jelentkezést regisztráltunk. Most a pénzügyi központtal együtt 1400-1500-an vagyunk, az év végére megközelítjük a kétezret.

- Miért éri meg ez a Vodafone-nak? A legtöbb cég, ha költséget akar megtakarítani, éppen hogy kiszervezi a tevékenységeket.

- Vannak olyan tevékenységek, amelyeket mi is kiszervezünk. A cégen belüli technikai jellegű szervizfeladatokra például külső céggel szerződtünk. A call center viszont stratégiai jelentőségű, hiszen az ügyfelek nagy része használja, tehát fontos, hogy az ezzel kapcsolatos munkát mi irányítsuk és hajtsuk végre. Ráadásul további terveink is vannak vele, ha már jól kiépült, felajánljuk a Vodafone csoport cégeinek, a pénzügyi központ mintájára.

- Miért esett a választás az észak-magyarországi városra?

- A feladat elnyerésére tendert írtunk ki, ennek során hat-hét várost is megversenyeztettünk. A legtöbb felajánlás a borsodi város vezetésétől jött.

- Egy-két évig nem lesz újabb versenytárs a magyarországi mobilpiacon. Mennyiben változtat ez a cég rövid és középtávú tervein?

- A negyedik szolgáltató kapcsán ennél tágabb kontextusban gondolkodom, azonnali hatállyal leállítanám az öszszes állami vagyon eladását, beleértve a távközlési frekvenciákat is. Ami a versenyt illeti, ebben pedig már eddig sem volt hiány a hazai piacon, ezt az is bizonyítja, hogy az átlagárak évente 10 százalékkal csökkennek. Az átlagos hazai mobiltarifa az európai átlagdíj 70 százaléka, folyamatosan csökken a szolgáltatók egy ügyfélre jutó bevétele, miközben a beszélt percek mennyisége növekszik.

- A közelmúltban a Pannon távozó vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva felvetette, szívesen tárgyalnának a Nemzeti Hírközlési Hatósággal (NHH) arról, hogy a félig-meddig már lezárt mobiltender el nem adott frekvenciái közül a 900-as csomagot megvehessék a piacon jelen lévő szolgáltatók. A Vodafone-t is érdekelné ez a lehetőség?

- Számítunk rá, hogy az uniós döntésnek megfelelően Magyarországon is megnyílik az út ahhoz, hogy az operátorok a széles sávú mobilt a 900 megahertzes sávon építsék tovább. Ezen a frekvencián lényegesen olcsóbban lehetne ugyanis szolgáltatni a gyors mobilinternetet, mert kevesebb bázisállomás kell hozzá, emiatt kisebb a frekvenciadíj-költség is. Tavaly már teszteltük a rendszert Tószegen, ennek alapján azt mondhatjuk, hogy 20-25 százalékkal is kisebb lehet a beruházási költség. A Vodafone Ausztráliában már 900 megahertzen szállítja a mobil-szélessávot. Ami a kérdés ránk vonatkozó részét illeti, logikus lépésnek tartanánk a frekvenciaeladást, akár úgy is, hogy a szakhatóság megversenyeztetné a három szolgáltatót, s közülük azoké lehetne, akik a legtöbbet fizetnék érte. Az ez ügyben folytatott lobbival viszont egyelőre várunk addig, amíg a mobiltender még függőben lévő fejezetei is lezárulnak.

- A Vodafone Magyarország hoppon maradt a mostani, felemásra sikeredett mobiltenderen, mivel pont egy olyan 26 gigahertzes frekvenciacsomagért indult, amely öszsze volt kapcsolva a negyedik szolgáltatóra kiírt szegmens nyertesével. Nem fog hiányozni a cégnek ez a lehetőség?

- E nélkül is megvagyunk.

- Nemzeti Digitális Közmű (NDK) néven több tízmilliárdos széles sávú internetes nagyberuházásba fogna az állam. A projekt életképességével kapcsolatban igencsak megosztottak a piaci szereplők, egy részük felesleges pénzkidobásnak tartja, mondván, csak üzleti alapon érdemes ilyet építeni, mások szerint szükség van rá, mert így olyanokhoz is eljuthat a világháló, akikhez céges alapon nem érné meg. Ön melyik véleményt osztja?

- Én történelmi párhuzamot vonnék az egykori NDK-val, amely csak az NSZK-val tudott együtt létezni. Ez a megállapítás igaz a közműves NDK-ra is, amelynek szüksége van a felhasználókra, nevezzük Nemzeti Szélessávú Közösségnek (NSZK). Nem vitatom az újkori NDK létjogosultságát, de a 150 milliárdra becsült projektet ma még inkább arra a helyre tenném, ahová a 2020-as budapesti olimpiát: szép vízió, de nem reális.