Érkeznek-e az uniós források az építőipari vállalkozásokhoz?

Varga István. Nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Fellendülést várok. „A kormány 2008 novemberében 1800 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósuló beruházást hirdetett meg. Nagyrészt ennek köszönhetően tavasszal 3,5 százalékkal nőtt az építőipar teljesítménye, megrendelésállománya pedig 4 százalékkal magasabb a múlt évihez képest. További fellendülést várok az ágazatban attól, hogy már több mint 300 pályázat esetében megszületett a támogatási szerződés, összesen 1200 milliárd forint értékben. További 160 pályázatnál pedig már a tényleges kivitelezési munkák folynak, ez 800 milliárd forintos azonnali megrendelést biztosít az építőiparnak. Az ágazat egyik legfőbb problémájának számító lánctartozás visszaszorítására szolgáló törvénycsomagot ugyanakkor várhatóan júniusban fogadja el a parlament.”

Fekete István. A Joint Venture Szövetség elnöke. Más a valóság. „A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a Építőipari Piacteret érdekes és hasznos tanulmányozni, ám az itt látottaknak ellentmondanak a Joint Venture Szövetség tagjainak távolról sem ilyen egyértelműen pozitívak a tapasztalatai. Szövetségünkben a nagy cégek éppúgy jelen vannak, mint a kis- és középvállalatok, így átfogóan képviseljük a magyar gazdaság szektorait. Az építőipar számos területét reprezentáló vállalataink sem a maguk, sem az üzleti partnereik körében nem számolhatnak be sikeres pályázásokról. Ez azért is figyelemre méltó, mivel információs szolgáltatásaink révén naprakészen értesülnek a pályázati lehetőségekről. Ezért célszerűnek tartjuk a pályázati feltételek újabban bevezetett könnyítéseinek hatását folyamatosan értékelni.”

Koji László. Az ÉVOSZ alelnöke. Bürokratikus rendszer. „Örülünk, hogy a több mint két éve recesszióban lévő építőipari ágazat szereplői európai uniós támogatással munkához juthatnak. Ám több problémát is látunk, ezeken változtatni kellene. Tapasztalataink szerint igen lassú és bürokratikus a rendszer, vontatottan halad a projektek előkészítése, nehézkes a munkák versenyeztetése. Sok az érvénytelen pályázat, mert a kiírásban megkívánt műszaki tartalommal nem áll összhangban az elnyert pénz. A nagyobb átfutási idejű projekteknél gyakran előfordul, hogy a forint árfolyamának kedvezőtlen változása vagy a keményebb hitelfeltételek miatt megdrágul a munka. Ilyen esetekben szükség lenne arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – akár egy speciális tartalékkeretből – segítséget nyújtson a vállalkozóknak.”

Tóth Istvánné. A DÉSZ-KER Zrt. elnök-igazgatója. Adókerülők előnyben. „Korábban a lakásépítések adtak a cégünknek folyamatos munkalehetőséget. Ám mostanra befagyott ez a piac, így az uniós forrásból finanszírozott projektekben látjuk a talpon maradás esélyét. Folyamatosan figyeljük a Közbeszerzési Értesítőt, alig várjuk, hogy kiírják a cégünk profiljába illő munkákat. Eddig már elnyertünk kisebb feladatokat, 50-70 milliós projekteket, például akadálymentesítést vagy fűtésrekonstrukciót. De szívesen részt vennénk a nagyobb, 200-400 milliós értékű szakrendelő- vagy iskolafelújításokban is. Ám nagyon lassan haladnak a pályáztatások, túlságosan bonyolult és hosszú az elbírálás. Szomorú tapasztalatunk, hogy gyakran a legalacsonyabb áron pályázó kapja a munkát, tehát a megrendelők az adókerülő csalókat támogatják.”

Baksa Attila. A ZÁÉV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Gyorsítani kellene. „Az 1800 milliárdos uniós élénkítő csomagnak legfeljebb a második negyedév után lesz érzékelhető eredménye. Több iskolarekonstrukciós, járóbetegintézmény-felújítási pályázaton elindultunk már. Azért is tartjuk fontosnak ezeket a munkákat, mert korábbi magánpiaci és közpénzes megrendeléseink igencsak visszaestek az utóbbi időben. Sok ugyan a projekt, de rendkívül lassan születnek a döntések. Gyorsítani kellene, az egész építőipar ezekre vár. Eddig változó sikerrel pályáztunk, durván 1,5-2 milliárd forint értékű munkát nyertünk el. Gond, hogy a szükséges önerő mértéke 35-40 százalékra nőtt, viszont nehezedtek a hitelfeltételek. A 15 százalékos kamatot nem tudják kigazdálkodni a 2,8 százalékos árbevétel-arányos nyereséget produkáló építőipari cégek.”