Gazdasági gyorsítás vagy az utóbbi évben Magyarországon szigorúan végrehajtott deficitcsökkentés folytatása, vagy egyszerre mindkettő? Ez a kérdés mostanában. Csak az a baj, hogy nincs tényleges választási lehetőség. A fékek és emeltyűk nem működnek egyszerre, és a piac, a befektetők, a hitelezők ezt pontosan tudják. Az államháztartási hiányt egy pillanat alatt meg lehet növelni, az ösztönző kiadások és bevételcsökkentések eredménye azonban csak sokára jelentkezik a gazdasági növekedésben és annak nyomában költségvetési bevételekben. A "lenni vagy nem lenni" kérdése viszont az, hogy a befektetők megvárják-e ezt?
Görögország esete azt példázza, hogy a piacok nem szeretnek várni távoli, hipotetikus eredményekre, még akkor sem, ha egyébként hajlamosak némi türelemre, megértésre. A befektetők aktuális teljesítményük alapján ítélik meg az országokat. Lehet a piacot bírálni, hogy "spekulál", de leszoktatni a befektetőt arról, hogy odafigyeljen a pénzére: nem lehet. Egy exportra, külföldi beruházásokra és folyamatos külföldi finanszírozásra utalt gazdaságnak - amilyen a magyar is - ez sorsdöntő.
Görögország hitelbesorolása "BBB plusz" a Standard & Poor''snál és a Fitch Ratingsnél, egy főre jutó hazai összterméke (GDP) vásárlóerő-paritáson pedig 30.856 dollár volt tavaly a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.
Magyarország hitelbesorolása két fokozattal rosszabb, "BBB mínusz" a Standard & Poor''snál, és egy fokozattal gyengébb, "BBB" a Fitch Ratingsnél. Az IMF listája Magyarországon 18.548 dollárt jelez tavalyról egy főre jutó GDP gyanánt, szintén vásárlóerő-paritáson.
Ha Magyarország GDP-növekedése évi 3-5 százalékra gyorsulna - körülbelül ez az inflációmentesen fenntartható, más néven potenciális ütem egy ilyen fejlettségű országban -, akkor kamatos kamattal számolva 10-17 év alatt érhetné el Görögország gazdasági teljesítőképességét, feltéve, hogy azalatt mind a népesség, mind Görögország teljesítőképessége változatlan marad.
A gazdasági növekedés hirtelen felkurblizásához szükséges deficit viszont most, azonnal keletkeznék.
Görögország a többi euróövezeti országhoz hasonlóan deficitnövelésből fékezte a gazdaság visszaesését tavaly. Mivel azonban gazdasági teljesítőképessége kisebb a legfejlettebbekénél, nála ennek az átlagnál nagyobb deficit volt az ára. Államháztartási hiánya a GDP 12,7 százalékára ugrott, és ezt a görög kormány utolsó, legszigorúbb fogadkozása szerint is csak 8,7 százalékra lehet visszaszorítani idén. Az euróövezeti országok államháztartási hiányainak átlaga is 6,9 százalékosnak ígérkezik idén az össz-GDP-hez képest, és 6,5 százalékosnak jövőre, az Európai Bizottság utolsó, fölfelé módosított előrejelzése szerint. Ezért az euró most több mint 10 százalékkal kevesebbet ér, mint tavaly ősszel, mielőtt a görög botrány kiderült és a brüsszeli bizottság kiadta új előrejelzéseit.
Magyarország, fordítva, a visszaesés kellős közepén fogott deficitcsökkentésbe, hogy megőrizhesse a világválság következményeit ellensúlyozó külföldi hitelfolyamot. A hiány tavaly csak a GDP 3,9 százalékára nőtt a 2008-as 3,7 százalékról, és ha a pálya megmaradhat, akkor idén 3,8 százalékos, jövőre 2,8 százalékos lehet az államháztartási deficit, esetleg már a 3 százalékos EU-korlát alatt. A forint az utóbbi két hétben 265/euró alá erősödött.
Nem csak Papandreu görög miniszterelnök jött Magyarországra tapasztalatot cserélni deficitcsökkentésről, hanem a befektetők is felfigyeltek. Hiába jobb Görögország hitelosztályzata, hiába majdnem kétszer akkora a jövedelemtermelő képessége, a közvetlen, napi adósságtörlesztési képességének megítélése elkerülhetetlenül leértékelte a piacon, miközben Magyarország megítélése viszonylagosan javult.
A 2020-ban lejáró magyar eurokötvény hozamfelára a hasonló futamidejű német szuverén adósság (Bund) fölött 1,73 százalékpont volt a múlt hét végén a piacon, az év végi 2,02 százalékpont helyett. A tízéves görög államkötvények hozamfelára 3,32 százalékpont volt e héten.
Olcsóbb lett hát a külföldi finanszírozás Magyarország számára. Pedig Görögország valutáját, az eurót mégiscsak óvja az euróövezeti átlag, a forintot azonban csak egyedül Magyarország piaci megítélése védi. Tavaly március óta a forint 15 százalékkal erősödött az euróval szemben, miközben a gazdasági visszaesést az egész EU-ban egyedül megúszó Lengyelország valutája, a zloty is csak 17 százalékkal javult. Lengyelországnak ugyanis a tavalyi 7,2 százalék után idén 7,5 százalékos, jövőre még több, 7,6 százalékos államháztartási hiányt jósol a GDP-hez képest az Európai Bizottság. A lengyel kormány konvergencia-programja is legföljebb 2012-re számít 3 százaléknál kisebb deficitre, majd csak abban az évben megteendő intézkedések révén.
Az erősebb forint lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytassa a kamatcsökkentést, ami segít a gazdaságnak. "Az euróövezeti és a görögországi adósságprobléma taszítja, Közép- és Kelet-Európa pedig vonzza a befektetőket. "Haboznék azt mondani, hogy a térség menedékhely lett, mert nem akarom kísérteni a sorsot, de az biztos, hogy a deficitek és az adóssághalmok jelentősen kisebbek", idézte az egyik hírügynökség a londoni RBC Capital Markets vezető elemzőjét a napokban.
Óriási a kereslet a magyar eszközök iránt
Ez a kulcsa annak, hogy "megérjük-e" a dicsőséges felvirágzást, amely egyszer majd bizonyosan elkövetkezik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.