Szja-csökkentés: kérésre valóban több marad nálunk

Ám egyelőre, úgy tűnik, az utóbbi olyannyira nem sikerült, hogy már-már veszélybe sodorja az előbbit. A „tettes” a szakemberek által már javaslati formában is sokat támadott bruttósítás. Ezzel nemcsak az a baj, hogy tisztességes neve sincs (a szuper előtag tévedés, a „cseh modell szerinti” pedig béna), hanem hogy hatására valójában nőttek és nem csökkentek az szja-kulcsok.

A bruttósítás védelmében korábban egy érvet hoztak fel, miszerint megmutatja a foglalkoztatás teljes költségét. Hogy ez nem igaz, tudtuk korábban is, mára azonban az új szisztéma megmutatta a gyengéjét. A várva-várt adócsökkentés feltétele ugyanis sokaknál az adójóváírásról szóló nyilatkozat kitöltése lett, vagyis lett volna. Ehhez azonban komoly számításokat kell végezni nemcsak arról, hogy mennyi lesz az éves bruttó bér, hanem arról is, hogy ez mekkora szja-alapot takar, és hogy az még belefér-e a két jogosultsági határ valamelyikébe. Nem meglepő módon ez némi gondot okoz az adózóknak.

Ráadásul az adóhivatal nyomtatványán csak az alacsonyabb limit szerepel, az úgynevezett kifutó – csökkentett mértékű – jóváírásé már nem. Az eredmény: 210 és 310 ezer forintos havi bruttó mellett úgy kellene aláírni a hivatalos nyilatkozatot, hogy az adózó tisztában van vele, túllépi az azon emlegetett limitet, ám azt is tudja, hogy valójában mégis jár neki jóváírás. A másik lehetőség, hogy folyamatosan figyeli, éves jövedelme mikor ér el „kritikus” szintet.

A játék pedig nem babra megy, az adózó hibájából eredő különbözet után ugyanis 12 százalékos bírságot kell fizetni. Összességében tehát a jogalkotó nemcsak bonyolultabbá tette a személyi jövedelemadózást, hanem az összes kockázatát az adózókra hárította. És az állam persze nem fejeli meg néhány százalékkal a nála pihenő, valójában az adózókat illető milliárdokat.