Adóreform: szűk keretek

A közteherviselést érintő tervek valószínűleg még igen képlékenyek, a Fidesz részéről ugyanis sokan hangsúlyozták már, hogy az államháztartás helyzetének június közepére ígért feltárásával válik világossá, valójában milyen módosításokra is van lehetőség az idén. A 2011-re tervezett átalakítások vezérfonala a családi adózás bevezetése, ez komoly előkészítő munkát igényel ugyan, de egyáltalán nem tűnik lehetetlennek. Jóval több kétséget vetnek fel a még az idén bevezetendő intézkedések. Ha már tehercsökkentés, akkor a társadalombiztosítási járulék további lefaragása a legkönnyebben kivitelezhető, és egy néhány százalékpontos „olvadást” nagy örömmel fogadna a gazdaság. Igaz, ez a nyugdíj- és egészségbiztosítási alap egyenlegén is éreztetné a hatását, a költségvetés azonban már így is több mint 550 milliárd forinttal segíti ki a tb-kasszát, ezt tehát akár feljebb is lehet srófolni.

Ehhez persze a büdzsében kell pótlólagos forrásokat találni. Az áfakulcsot elméletileg év közben is lehet tologatni, a 25 százalékos jelenlegi mértéke azonban eléri az uniós maximumot. A három áfakulcs közötti esetleges átsorolások iránya szintén inkább az adócsökkentés irányába mutatna. A jövedéki adó további emelésére van ugyan elvi tér, ám a fogyasztók – különösen az üzemanyagok esetében – minden bizonnyal nehezen viselnének el egy újabb „kormányzati indíttatású” áremelkedést. Ráadásul az év eleji adóemelések egyelőre nem hozzák a remélt hatást, a jövedéki termékek forgalmának csökkenésével kevesebb bevétel folyik be a büdzsébe is.

A gazdaság dinamizálását zászlajára tűző Fidesz-kormány számára a társasági adó megemelése nyilván szóba sem jöhet, akadnak azonban olyan kisebb adónemek, amelyeknél a szigorítás tényét a környezetvédelemre vagy az igazságosságra való hivatkozással még tompítani is lehet. Ilyen többek között a környezetterhelési díj – ebből 9,5 milliárd forintot remél a büdzsé az idén –, az energiaellátók jövedelemadója (20 milliárdos terv), a játékadó (63,1 milliárdos tétel) vagy akár a hitelintézeti járadék (13 milliárdos bevétel).
Ez utóbbi kapcsán – a nemzetközi trendeket is becsatornázva – vetődhet fel az új kormányban, hogy adó kivetésével igyekezzen aktívabb hitelezésre serkenteni a pénzintézeteket, miközben némi bevételre is szert tehet ily módon. A bankok ugyanis tetemes pénzeket helyeznek el az MNB-nél: az úgynevezett kéthetes jegybanki kötvények állománya a tavaly év eleji 1586 milliárdról év végére 3131 milliárd, április 28-ig pedig 4397 milliárd forintra emelkedett. Ennek adó alá vonásával a kormány két legyet ütne egy csapással, bár minden bizonnyal heves vitákat váltana ki vele.
Persze ott van még az a lehetőség, hogy az egyszerűsítések és az adócsökkentés önmagukban képesek bevételi többletet generálni. Ez azonban mindenképpen csak egy lassú folyamat lehet, hiszen az idén a válságból éppen csak kilábalóban lévő gazdaságban biztosan nem nő meg radikálisan a foglalkoztatottak száma egy néhány százalékpontos járulékcsökkentés hatására.
A fideszes célok között szerepel az adózók körének kiszélesítése is. Erre tökéletesen alkalmas lehet a már régóta bírált adójóváírás kivezetése, akár összekapcsolva ezt a szintén ferde szemmel nézett, tévesen szuperbruttónak nevezett „számítási csavar” feloldásával (VG, április 28., 3. oldal). Ezeket azonban csak 2011-től lehet megvalósítani. Korábban kérdésesnek tűnt az egyszerűsített adóformák (eva, ekho) sorsa, ám ezek megőrzése, sőt, a kör bővítése kifejezetten szerepel a Fidesz Nemzeti ügyek politikája című dokumentumában.

A szerző a Világgazdaság munkatársa