Most gondokat is okoz az euró a szlovákoknak

Utólag mindig okosabb az ember, de a szlovák polgárok aligha gondolták másfél évvel ezelőtt, hogy mivel jár majd számukra a nagy erőfeszítések árán kiérdemelt eurótagság. Akkor még csak a közös valuta átvételének előnyei látszottak, és méltán lehettek büszkék eredményeikre.

Eleinte még az egész világot megrázó finanszírozási válságot is csak a „páholyból” nézték: míg nálunk a Lehman Brothers csődje után azonnal elapadtak a hitelcsapok, a forint zuhanása pedig adósságválsággal fenyegetett, a szlovákok gyakorlatilag már a 2009-es belépés előtt is élvezhették az övezet nyújtotta biztonságot.
Mostanra nagyot fordult a kocka. Az euró átvételének előnyei mellett egyre inkább megmutatkoznak annak hátrányai is. A finanszírozás biztonsága ellenére a szlovák exportőrök például mind jobban érzik a többi versenytárs leértékelődő valutáinak szorítását. És most itt az újabb csapás: az euróövezet fennmaradásáért Pozsonynak is hitellel kell kisegítenie a nála jóval gazdagabb, de felelőtlenül gazdálkodó Görögországot, hogy az elkerülje az államcsődöt. Amin ugyan akár még kereshet is a kamatkülönbözet révén, de ha a mediterrán dominó tovább dől, még ez sem biztos.
Mindebből több tanulság is adódik számunkra. Az már korábban jól látszott, hogy az alacsonyabb fejlettségű, felzárkózó országok számára az idő előtti euróátvétel komoly gazdasági problémákat okozhat (Kell-e nekünk euró? VG, 2010. január 14.). Mára az is világossá vált, hogy az euróövezet intézmény- és szabályrendszere sem megkadályozni nem tudja az egyes tagországok visszaéléseit, sem hatékonyan kezelni azok következményeit.
Mindez nem azt jelenti, hogy Magyarországnak ne kellene következetesen törekednie a maastrichti belépési kritériumok elérésére – épp ellenkezőleg, most talán még inkább. De hogy ennek az útnak a végén lesz-e eurónk is, az már más kérdés.