Nincs szó 70 éves nyugdíjkorhatárról - Interjú a magyar EU-biztossal

- Temérdek feladatot gyűjtött be a biztosi poszttal, s az elmúlt száz napban számtalanszor érzékelhette már azt a hatalmas nyomást, ami önre nehezedik a munkanélküliség csökkentése érdekében. Mit tud tenni valójában? Egyáltalán mekkora a mozgástere?
- A második Barroso-bizottság igen kritikus időszakban lépett hivatalba, s ez minden tagjának befolyásolja feladatait és mozgásterét. A válság még mindig tart, sőt tavasszal újabb fejezettel bővült. Hozzám elsősorban a foglalkoztatási és szociális politika tartozik, s ezek menedzselése válság idején még az átlagosnál is nehezebb feladat. Különösen igaz ez most, amikor az EU-ban már nagyjából 10 százalékra tehető és még kúszik fölfelé a munkanélküliségi ráta.

- Meddig jutott a feladatok feltérképezésében, annak eldöntésében, hogy mit akar tenni?
- A tavaszi időszak fő feladata az EU2020 stratégia kidolgozása volt. Ebben a tárcámnak igen nagy a szerepe. Három pillérre – az intelligens, fenntartható és befogadó (szociálisan integráló) növekedésre – épül ez a tízéves program, amely jóváhagyásra e hónapban kerül az Európai Tanács elé. Ebből a harmadik pillér szinte teljesen az enyém, de a többinél is vannak olyan elemek, ahol jelentős a szerepünk.

- Magyarország 2011-es EU-elnöksége idejére készül-e speciális programmal?
- Saját szakterületemről jó néhány ügy, kezdeményezés esik a magyar elnökség idejére. Ilyen például a kiküldött munkavállalók helyzetének szabályozása európai szinten. Valószínűleg akkor kerül napirendre a munkavégzés során bekövetkezett mozgásszervi megbetegedések szabályozása is. Alapvetően azonban a magyar kormánynak kell átgondolnia, hogy mit von be az elnökségi munkába.

- Melyek lesznek a munkanélküliség elleni fellépés főbb jellemzői az EU2020 programban?
- A munkanélküliség kezelésének megtervezésében elég messze jutottunk, különösen a fiatalok esetében. Már márciusban beterjesztettük az Európai Tanácsnak azt a javaslatot, hogy a 20–64 éves korosztályban célozzuk meg a 75 százalékos foglalkoztatottsági szintet. Ez a mutató jelenleg átlagosan 69 százalék az EU tagállamaiban. Az új célszám kialakításánál munkatársaimmal figyelembe vettük a jelenlegi igen rossz kiindulópontot. Azt, hogy a két éve tartó válság 7 millió fővel növelte a munkanélküliek számát a közösségben, vagyis lényegében megsemmisítette azokat az eredményeket, amelyeket az EU az előző tíz évben elért. Tehát modellváltást, az eddigieknél sokkal nagyobb aktivitást tervezünk a foglalkoztatás növelésében.

- Konkrétan milyen intézkedésekkel növelnék a foglalkoztatást?
- Az egyik a szakképzés javítása. Az elmúlt két évben számos erőfeszítés történt annak megoldására, hogy a képzést jobban összehangolja az EU az újonnan létrejövő munkahelyek struktúrájával. Része lesz az EU2020 stratégiának az a kezdeményezés is, amely főleg a fiataloknál az erőteljesebb munkaerő-piaci kötődést próbálja megalapozni, többek között a mobilitás elősegítésével. A szakképzéshez kapcsolódva ugyancsak fontos javaslat, hogy ne 15, hanem 20 évnél kezdődjön az aktívnak deklarált korosztály. Így a fiatalok tovább és intenzívebben maradhatnak az oktatásban, annak érdekében, hogy szakképesítést szerezzenek. A mobilitást támogatja az EURES rendszere is, ami az EU-n belüli munkavállalást segíti. Ezt az uniós munkaerőpiaci információs és logisztikai hálózatot szeretnénk megerősíteni.

- Készül-e konkrét programok indítására az Európai Szociális Alapból (ESZA)?
- Az Európai Szociális Alap újragondolása a kohéziós politika keretén belül, de viszonylag nagyobb autonómiával szintén a kezdeményezéseink közé tartozik.

- Nagyobb autonómiával vagy nagyobb pénzügyi kerettel is?
- Egyelőre nagyobb autonómiával. Még nincs igazán jele annak, hogy a 2014-ben kezdődő, következő pénzügyi perspektívában nőhet-e az ESZA mozgástere, illetve az évi körülbelül 10 milliárd eurós forrás, amellyel jelenleg gazdálkodik. Az alap eddigi működését és jövőjét kétnapos konferencián vesszük górcső alá júniusban, Brüsszelben, utána már többet tudok mondani.

- Miként ösztönöznék a munkaadókat a munkanélküliek, köztük a fiatalok eddigieknél nagyobb arányú foglalkoztatására?
- Már egy évvel ezelőtt tett kezdeményezéseket az Európai Tanács a fiatalok foglalkoztatásának javítására, például a gyakornoki programok támogatásával. Az ESZA esetében sem a nulláról indulunk, hiszen az alap mintegy harmadával a fiatalok képzését támogatja az EU. A jövőben újító, például hitel-, garanciaalapú pénzügyi megoldások megjelenésére lehet számítani e téren.

- Milyen eredményeket szeretne elérni a munkaidő szabályozása területén?
- A jelenlegi szabályozás azért nem tartható, mert mintegy tucatnyi tagállam él az opt-out lehetőségével, magyarul kivonja magát a közösségi előírások alól. Emiatt kialakult egy fenntarthatatlan és nehezen átlátható helyzet, amit sokan problematikusnak látnak, és ez így is van. A helyzet kezeléséről most a szociális partnerekkel konzultálunk. Egyidejűleg zajlik egy szociális hatásvizsgálat. Alapos elemzés készül arról, hogy az egyes tagállamokban miként hat a jelenlegi rendszer a tényleges munkavégzésre. Ha ez elkészül, következhet az Európai Bizottság kezdeményezése. Ehhez szeretnénk megnyerni a tagállamok támogatását.

n Az új világgazdasági feltételekhez alkalmazkodó kezdeményezés az Európai Globalizációs Kiigazítási Alap. Véleménye szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és Magyarország élt-e a lehetőséggel?
Ez az alap sikeres kezdeményezés, ha lehet ilyet mondani egy kényszer szülte intézkedésről. A helyi munkaerő-
piaci krízishelyzetek kezelésére hozta létre az Európai Bizottság még a globális válság kitörése előtt. Jelentős támogatást tud nyújtani a rászorulóknak ott, ahol hirtelen nagy létszámú elbocsátás történik. A közelmúltban meglátogattam egy ilyen projektet Svédországban. Göteborgban az egyik legnagyobb európai autógyár az alap révén több mint ezer ember újbóli elhelyezkedését tudta meggyorsítani. Eddig leginkább Írország és Spanyolország élt a lehetőséggel. Tudomásom szerint magyar részről is van benyújtott kérelem, ennek elbírálása most zajlik.

n Ősszel indítanak útjára egy új mikrofinanszírozási eszközt. Miért van szükség erre?
Az Európai Parlament és a Tanács márciusban együttesen döntött a Progress mikrofinanszírozási eszköz elindításáról. Ennek keretében uniós forrásból, az Európai Beruházási Alapon keresztül 100 millió euróval támogatjuk majd az egyes országok mikrohitel-intézményeit, várhatóan 500 millió eurót téve elérhetővé a végső kedvezményezetteknek. Ők azok lesznek, akik korábban alkalmazottak, munkanélküliek vagy inaktívak voltak, és most vállalkozást indítanak. Ez a lehetőség korábban hiányzott az EU pénzügyi eszközrendszeréből.

n Igaz, hogy az Európai Bizottság 70 évre akarja emelni a nyugdíjkorhatárt az EU tagállamaiban?
Az Európai Bizottság június végén készül kiadni egy zöld könyvet az európai nyugdíjhelyzetről. Ez két biztostársammal – Michel Barnier, Olli Rehn – közös munka, amit én vezetek. Ez a zöld könyv helyzetértékelés és vitaindító anyag lesz, amely alapján ősztől megkezdődhet a dialógus a rendszer átalakításáról. Körülbelül a jövő év tavaszára kellene eljutni egy fehér könyvhöz, amely már ajánlásokat is tartalmazna, ezek alkalmazásáról azonban a tagállamok döntenek. Most tehát még nincs semmiféle ajánlás sem 70 évre, sem másra, és az Európai Bizottság sohasem tudja előírni, hogy mennyi legyen a nyugdíjkorhatár az egyes országokban.

n Mit tart még a közeljövő legfőbb feladatainak? Például most hova megy, ha befejezzük ezt a beszélgetést?
Rövidesen Etienne Davignonnal, a CSR Europe elnökével találkozom, és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról folytatunk eszmecserét. A következő napi programom fontos része az
európai szakszervezeti konferencia. A görög válság és általában a bonyolult európai pénzügyi helyzet, a megszorító intézkedések okkal töltik el aggodalommal a szakszervezeteket. Az, hogy a dél-európai országokban kényszerű kiadáscsökkentési hullám söpör végig, a következő két évben a recesszió folytatódását valószínűsíti.

n Ráadásul a kör tovább bővül. Megszorító intézkedésekről érkeznek hírek Franciaországból is…
A helyzet valóban kellemetlen, de azért ne legyünk az indokoltnál pesszimistábbak. Vannak olyan tagországok, ahonnan már növekedést jelentettek. Meglepetésre Magyarország is ilyen. És vannak olyan tagállamok is, ahol már a munkahelyek növekedése is beindult. Például Svédországban vagy Csehországban. Európa északi részéről észlelhetők kedvező jelek, ám ezek még könnyen eltűnhetnek nem megfelelő makrogazdasági döntésekkel.

n Vagyis mégiscsak lát némi fényt az alagút végén?
Igen. Ténylegesen kibontakozóban van némi fellendülés. A pénzügyi szektorban eluralkodott instabilitás, illetve az európai gazdasági kormányzással kapcsolatos további kérdőjelek miatt azonban ez még nem egy meggyőző folyamat. Rövid távon egyes országokban továbbra is kedvezőtlenek a kilátások, és hosszabb távra sincs még megoldva az, hogy a nagyobb adóssággal rendelkező tagállamok miként tudják érvényesíteni növekedési igényeiket.

n A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve Európában 2010. Meddig jutott el e téren az EU?
A válság következtében a szociális problémák erősödnek, és ezek növelik a szegénység kockázatát. Ezzel a hatással tisztában kell lenni. A válság kezdetén 17 százalékra tették a szegények arányát Európában, és ez a szám valószínűleg nőtt azóta. A kampányév fő feladata az, hogy ráébreszsze polgárokat arra: e téren komoly problémákkal küzd Európa, és a változásokat csak együtt, konkrét szegénységcsökkentő programokkal tudjuk elérni.

Zalaegerszegen született. 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

2005-től a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja.

Számos nemzetközi kutatásban vesz részt, például az európai gazdaságpolitikai együttműködés, a gazdasági kormányzás és a szegénység elleni küzdelem témakörében.

Nős, két gyermeke van.

Zalaegerszegen született. 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

2005-től a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja.

Számos nemzetközi kutatásban vesz részt, például az európai gazdaságpolitikai együttműködés, a gazdasági kormányzás és a szegénység elleni küzdelem témakörében.

Nős, két gyermeke van.

-->