A ma és holnap tartó brüszszeli konferencia az első alkalom, hogy a Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos által a reform kérdéseiről áprilisban elindított vita hozzászólásait összegzik.
Több tényező szól a mellett, hogy kicsi az esélye az igazán mélyreható reformok keresztülvitelének a kap terén. Tavaly decemberben 22 tagállam – köztünk hazánk – nyilvánította ki egységesen a párizsi felhívásban, hogy támogatja a kap anyagi forrásainak megőrzését és szerepének kiterjesztését.
A kelet- és kelet-közép-európai tagállamok ráadásul – a balti országok kivételével – közös nyilatkozatban erősítették meg ezt Visegrádon, a támogatási kérdések mellé bevonva a külföldiekre vonatkozó földvásárlási tilalom 2011 utáni meghosszabbításának kívánságát is. A tagállamok többségének ellenállásán fölül pedig a jelenlegi – román illetőségű – uniós agrárbiztost is kevésbé tartják reformorientáltak, mint két elődjét.
Azért úgy tűnik, a párizsi felhívást elutasító, liberálisabb agrárpolitikát sürgető briteknek, dánoknak, hollandoknak, svédeknek és máltaiaknak is van némi okuk a reményre. Az uniós hitelválság közepette súlyos költségvetési gondokkal küzdő tagállamokon belül, illetve közöttük is komoly feszültség forrása lehet az évente összesen 42 milliárd eurónyi direkt támogatás kifizetése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.