Ezt írja a nemzetközi sajtó

Zavart okozhat a kudarc

Magyarországnak nem égetően szükséges az IMF-finanszírozás, a tárgyalások kudarca azonban zavart okozhat az ország adósságállománya miatt egyébként is aggódó befektetők körében – írta a Financial Times. „Nagyon ritkán fordul elő, hogy a tárgyalások így elakadjanak, mivel az egyes országok általában nagyon igyekeznek, hogy e küldöttségek megelégedésére szolgáljanak” – mondta a londoni gazdasági napilapnak Peter Attard Montalto, a Nomura pénzügyi csoport elemzője. A szakértő szerint most erőteljesen negatív, kockázatoktól szabaduló, deviza-, részvény-, adósság- és kamatpiaci eladási hullámmal jellemzett időszak következik. Ez pedig emelheti az állami hitelfelvétel költségeit, és növelheti a sok esetben devizában eladósodott magyarok terheit. A Financial Times emlékeztet arra is, hogy a Fidesz-kormány a választások után vonakodva egyezett bele a GDP 3,8 százalékának megfelelő idei államháztartási hiánycél teljesítésébe.

Késztetés az elhatárolódásra

Magyarország példája tipikus esete annak, hogy a hatalomátvétel után az új kormányban egyre nagyobb a késztetés arra, hogy elhatárolja magát az előd takarékossági irányvonalától. Fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió ezt a politikát ne támogassa, de még csak ne is tolerálja – vélekedett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az újság utalt arra, hogy Görögország és más déli országok is lépéseket tettek pénzügyi helyzetük javítására. Ezt a politikát nem szabad idő előtt megszakítani – mutatott rá a lap, hozzáfűzve: még az is előfordulhat, hogy egyik vagy másik országban még szigorítani is kell az intézkedéseken. A lap szerint vigasztaló, hogy a legújabb gazdaságtörténelem nem csupán kudarcokat ismer, hanem sikeres szanálásokat is. A Die Welt kommentárja szerint az új magyar vezetés nyilvánvalóan nem kívánja vállalni elődjének ígéreteit. A Nemzetközi Valutaalap éppen ezért visszatartja a következő hitelrészletet.

Kósa után két hónappal

A The New York Times kommentárja kiemeli: a megszorításokkal kapcsolatos növekvő elégedetlenség hatására döntött a kormány arról, hogy a külföldi hitelezők nyomása ellenére sem léptet életbe további szigorító intézkedéseket. A lap aláhúzza, hogy a megkérdezett szakértők szerint az ország pénzügyi rendszere nem forog veszélyben, hiszen a 2008-as készenléti hitelből fennmaradó 3,5 milliárd euró mellett 1,5 milliárd eurós tartalékkal rendelkezik a jegybank. A cikk emlékeztet arra, hogy az IMF-tárgyalások megszakadása mindennek ellenére aggodalmat kelt alig két hónappal azután, hogy Kósa Lajos úgy nyilatkozott: Magyarországon is a görögországihoz hasonló csődközeli helyzet következhet be. A lap kiemeli, hogy Matolcsy György az előző kormányt hibáztatta a jelenlegi gazdasági helyzetért, hozzátéve, hogy az IMF 2008-ban azután sietett Budapest segítségére, hogy a gazdaság teljesítménye 6 százalékkal csökkent.

Nem ez az elintézési mód

„Magyarország eltűnő támogatása” címmel kommentálta a helyzetet a The Wall Street Journal. Az üzleti lap szerint elképzelhető, hogy Magyarország kérvényezheti a deficitcél enyhítését, de ennek nem ez a módja. Mivel 2009-ben a gazdaság 6,3 százalékkal zsugorodott, a tavalyi, 3,9 százalékos költségvetési hiány jó teljesítménynek mondható, Magyarországnak tehát van mire alapoznia a könnyítéssel kapcsolatos kérését. Ugyanakkor – teszi hozzá a lap – a GDP 80 százalékára rúgó államadósság a többi tagállamnál sérülékenyebbé teszi az országot a befektetők szemében. Az Európai Unió szigorú hozzáállásának hátterében az állhat, hogy Brüsszel nem szeretne precedenst teremteni a többi tagország számára a gazdaságpolitika enyhítése tekintetében. Közvetlen veszély nem fenyeget, de a hosszú távú befektetők bizalmukat veszíthetik a nemzetközi támogatás hiányában. A lap úgy fogalmaz: a kormánynak újra kell gondolnia álláspontját.