Közbeszólt a válságadó - Átcsoportosít a Magyar Telekom

- Már nyilvánosak a válságadó távközlési cégeket érintő mutatói. Hogyan érinti a pluszteher az ön által irányított lakossági üzletágat?

- A távközlési adó szűkíti a vállalat Magyarországon felhasználható forrásait, de értjük a költségvetés helyzetét is. Nekünk is érdekünk, hogy a magyar gazdaság növekvő pályára álljon, és a lakossági fogyasztás ismét nőni kezdjen. Az, hogy a rendelkezésre álló források csökkenése konkrétan mely területeken jelent majd elvonást, vezetői, illetve tulajdonosi döntést igényel.

- Az irányítása alá tartozó terület ráadásul jövő januártól a kis- és középvállalati ügyfelekkel is bővül. Mi indokolta a lépést, és milyen pluszfeladatokat igényel a változás?

- A vezetés döntése alapján 2011-től már csak a nagyvállalati előfizetők maradnak a céges üzletágnál, a T-Systemsnél. Ez a kör egyedi ügyfélkezelést igényel, a feladat sokkal inkább informatikai központú. A tíz főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások már eddig is a lakossági üzletághoz tartoztak. Ezek ugyanolyan tömegszerű kiszolgálást igényelnek, mint az egyéni ügyfelek. A jövőben a 200-250 fős cégekkel is mi foglalkozunk, náluk is szabványosíthatók a szolgáltatások. A kkv-s körben egyre nő az igény a bérelhető szerverkapacitásokra és az olyan szabványos beruházást nem igénylő üzleti alkalmazásokra is, mint a vállalati levelezés, webkonferencia és hasonlók. Erre is fel vagyunk készülve.

- Alig néhány hete indították az újabb iPhone-kampányt. Mennyit adtak el a 4G-s modellből és kik az elsődleges vásárlók?

- Konkrét számot az Apple-lel kötött szerződésünk miatt nem mondhatok, de a néhány ezer darabos induló készlet kevésnek bizonyult. Karácsonyra azonban már lesz elegendő belőle. Jellemzően kevesebb az első iPhone-ját vásárló, inkább az okos telefont már ismerők cserélik le a korábbi modelleket.

- A T-Mobile-nak hamarosan lejár az iPhone-nal kapcsolatos exkluzivitása; milyen hatással lesz ez a telefonértékesítésre és a további készüléktámogatásra?

- Különösebben nem kell készülnünk rá, hiszen az iPhone-t továbbra is értékesítjük, és általában jól fogynak az ebbe a kategóriába tartozó más márkájú telefonok is. Az újonnan vett készülékeknek már a 20 százaléka okos telefon, havi 10-20 ezer ilyen készülék kerül be a hálózatunkba. A teljes előfizetői bázist nézve az okos telefonokat használók többsége még üzleti előfizető, az új vásárlásoknál viszont már egyre több a lakossági ügyfél. Ami a készülékek ártámogatását illeti, a fókusz egyértelműen az okos telefonokra irányul. Ennél a kategóriánál még kell ez a fajta vásárlásösztönző eszköz. Ez a szolgáltatónak is érdeke, hiszen a mobilinternetes alkalmazásokra is kiváló eszközök révén juthat többletbevételhez.

- Ha már a mobilinternetet említette, folytatható az elmúlt másfél év látványos fejlődése?

- A további növekedéshez a feltöltőkártyás konstrukciók megjelenése ad újabb nagy lökést; hasonló folyamat zajlik le majd itt is, mint 1999-ben, amikor a mobilos hangpiacon megjelentek az első előre fizetett kártyák. Az, hogy a mobilinternet-szolgáltatás milyen ütemben tud a továbbiakban növekedni, nagyban függ attól is, hogyan változik Magyarországon a notebookok ára, illetve milyen hatással lesz a PC-piacra a táblagépek megjelenése és azok árának alakulása. Ma már 100 ezer forintért egész jó laptophoz lehet jutni, de az árak tovább eshetnek.

- Uniós elvárás ugyanakkor, hogy a széles sávú internet néhány éven belül mindenkihez elérjen. Ön szerint ez indukálhat-e egy újabb kormányzati „sulinetszerű” programot?

- Az valóban nagy kérdés, hogy milyen kormányzati elképzelések születnek rá, s főleg: hogyan lesz végrehajtva. Mi mindenesetre építjük tovább a széles sávot vezetéken, kábelen, mobilon egyaránt. A program sikerének a titka szerintem nem is az eszközökben, hanem a tartalomban és a digitális íráskészség szintjében rejlik. A kutatások már sokadszorra mutatnak rá arra, hogy Magyarországon mekkora a digitális írástudatlanság. Az internetet nem használók között az a kisebbik kör, amelyik szeretné és tudná is mire használni, csak nem tudja megvenni. A nagyobbik kör alapból nem tud vele mit kezdeni. A nagy feladat az utóbbi kör mobilizálása.

- A digitális készségek elsajátításában máshol segítet-tek az e-könyvek. Nálunk mekkora ezekre az eszközökre a kereslet?

- Ez éppúgy tartalomfüggő dolog. Amerikában az angol nyelven rendelkezésre álló hatalmas anyag miatt is tudtak olyan rövid idő alatt elterjedni. Abban a kultúrában már arra is van gyakorlat, hogyan fizessünk a letöltött tartalmakért. Sokat lendíthetne a digitális készségek elsajátításában, ha a tananyagoknak is minél nagyobb része digitalizálva lenne. Kezdhetnék a sort az egyetemek, ahol az e-olvasókra letöltött jegyzetekből taníthatnának. Ha nagyobb lenne a kereslet, az lejjebb vinné az eszközök árát is. A digitális tartalmakat kezelő eszközök egyre nagyobb része megy el a programozhatóság, távolról irányíthatóság irányába. Hamarosan a fényképezőgépekbe is SIM kártya kerülhet, amellyel egyszerűbb lesz feltölteni a netre a képeket.

- Az internet előbb-utóbb beköltözik a nappaliba. Ön milyen jövőképet vizionál ezen a területen?

- A jövőkép nálunk is a képernyők és hálózatok átjárhatóságán alapszik. Ebben a versenyben azok a szolgáltatók erősebbek, amelyek mobilt is tudnak adni az ügyfélnek. A mai háztartásokban sokféle eszközzel (fényképezőgép, mobil, video) gyártanak digitális tartalmat, amelyet a számítógépen tárolnak, de nem ott akarnak megnézni. A lapos tévék révén a világháló valóban be tud költözni a nappaliba, de kérdés, hogyan jut el a tartalom a PC-ről a tévére. A kezdők még a CD-ket dugdossák, de az átjárhatóság igazán a médiaszerverekkel oldható meg, amelyek jól integrálhatók a tévék jelátalakítóihoz is. Ez utóbbi feladatnak az ellátásában is látunk üzletet, sőt már csináljuk is, van egy szuperszervizünk, amely megteremti a dolog műszaki hátterét. A médiaszerver egy megfelelő IP-címmel házon kívülről is hozzáférhetővé válik.