Segített-e elkerülni a felszámolásokat az új csődtörvény?

Trinn Gábor
Ügyvéd
Alkalmazhatóság
„Összességében jó és célravezető az új csődszabályozás. Úgy gondolom, hasznos és jól alkalmazható a vagyonfelügyelő intézménye, a csődegyezségre vonatkozó passzusok pedig valóban elősegítik a felek közötti megállapodást. Ugyanakkor akad néhány szabály, amely zavart okoz a gyakorlatban. Így magam is tapasztaltam, hogy az ideiglenes moratóriumról való döntés egy munkanapos határidejét nemigen tudják tartani a bíróságok. Az egyezségben részt nem vett hitelező utólagos fellépése felboríthatja a megállapodást, és reorganizáció helyett a felszámolás sorsára juttathatja az adóst. Arról nem is szólva: az idevágó szabályok módot adhatnak arra, hogy a hitelezők úgymond kisakkozzák a maguk számára kedvezőbb, nem feltétlenül az adós javára szolgáló helyzetet.”

Filip György
A Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke
Jogbizonytalanság
„A tavaly ősz óta hatályos törvény érdeme, hogy visszahozta a gyakorlatba a csődöt, noha még korántsem annyi az eljárás, amennyi némiképp ellensúlyozná a felszámolásokat. A szabályozás sok problémával terhelt, azokat kívánatos mielőbb megoldani. Az egyik nagy gondnak azt látom, hogy nem egyértelmű, jogvesztő-e a hitelezői igények bejelentésére előírt harmincnapos határidő, azaz a mulasztó felléphet-e utóbb is a követelésével. Ebből adódik az ugyancsak lényeges kérdés, hogy aki nem élt igénybejelentéssel, és nem vett részt a csődegyezségben, később kezdeményezhet-e felszámolást az adós ellen. A pontatlan szabályozás eltérő értelmezése jogbizonytalanságot okoz. Érdemes figyelni arra is, hogy sok cég csak időhúzásra kéri, nem mentőövnek szánja a moratóriumot.”

Vadász György
A Magyar Iparszövetség társelnöke
Bizalom
„Tagságunk egyetértett a törvénymódosítás jó irányú szándékával. Valóban szükséges, hogy az átmeneti likviditási gondokkal küszködő vállalkozások segítséget kapjanak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy még nem ismerték fel a csődeljárás lehetőségét, legalábbis kevesen használják ki. Ennek nyilván megvan az oka, elég mélyen élnek a régi beidegződések, és nem is alaptalanul tartanak a cégek a megbélyegzéstől, attól, hogy a bejelentés után erősödik velük szemben a bizalmatlanság. Baj, hogy a hitelezőknek nem érdekük a csődegyezség, és a szabályozás nem biztosítja a megmentő befektetők védelmét. Kérdés, elegendő-e az egyezségre a kilencvennapos határidő, amely ugyan meghosszabbítható, ez viszont már a hitelezői türelem és bizalom próbája is.”

Ábel Kornél
A Pest Megyei Bíróság gazdasági kollégiumának vezetője
Irányok
„A tapasztalatok vegyesek. A korábbi évekhez képest, amikor alig akadt csőd az országban, akár eredménynek is elkönyvelhető, hogy nőtt az eljárások száma, és egyezségek is születtek. Jómagam azonban úgy látom, nem igazán léptünk előre. Az országosan már harmincezerhez közelítő, folyamatban lévő felszámolás mellett voltaképpen elhanyagolható a mintegy száz csődeljárás. Kétségtelen, hogy a jogalkotó jó irányba indult el az új szabályozással, így például az azonnali moratórium bevezetésével. Ám meglátásom szerint még mindig nem kellően vonzók a rendelkezések az érintettek számára. Változatlanul a felszámolás, a cég jogutódlás nélküli megszűnése felé viszik a gyakorlatot, ahelyett, hogy a vállalkozások megmentését, a reorganizációt szolgálnák.”

Szendrey Silvia
A Joint Venture ügyvezető igazgatója
Tájékozatlanság
„A gazdasági környezetet mindig célszerű korszerű jogszabályokkal komfortosabbá tenni, ideális esetben megelőzve a folyamatokat. A csődtörvény céljául tűzte ki, hogy a felszámolási eljárások száma csökkenjen, előtérbe helyezte a csődeljárás adósságrendező funkcióját és a vállalkozások munkahelymegtartó képességének növelését. Az immár egyéves tapasztalatok alapján kijelenthető, a csődeljárások száma nem növekedett a felszámolásokhoz képest. Fő oka, hogy a jogintézmény hazánkban továbbra sem ismert, illetve ahhoz általában negatív jelentés párosul. De akadály a számos adminisztratív teher és a megegyezésre nyújtott rendkívül rövid, kilencvennapos határidő is. Így a hitelezők a bírósági utat vagy a peren kívüli megállapodást részesítik előnyben.”