BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mekkora béremelést terveznek a munkaadók jövőre?

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tovább tart az egyezkedés a munkaadók és a munkavállalók között a jövő évi béremelés mértékéről. Jelenleg úgy tűnik, 4,5–6 százalékos sávról, illetve egy azon belüli mértékről születhet végül ajánlás. A lapunk által megkérdezett vezetők konkrét számok helyett inkább az emelés szempontjairól nyilatkoztak.
2010.11.26., péntek 05:00

Szegő Róbert. A Gordiusz Alfa Kft. ügyvezető igazgatója. Szakemberhiány. „Kénytelenek vagyunk időről időre emelni a munkavállalóink bérét, sőt gyakorlatilag versenyeznünk kell értük, így az új munkatársaink javadalmazása is rendre 10 százalékkal a munkaerő-piaci átlag felett van. Ezt az indokolja, hogy a gépipar területén a műszaki mérnökök és értékesítők esetében állandóan szakemberhiánnyal küzdünk, ugyanis a Magyarországon jelen lévő multinacionális vállalatok felszívják a munkát kereső, magasan kvalifikált, nyelveket beszélő szakembereket. A probléma nem régióspecifikus, gyakorlatilag az egész országból keresünk, mivel árbevételünk 20 százaléka az alkalmazottak képzettségén múlik. Jelen pillanatban is jó néhány hely betöltetlen, azonban több egyetemmel kötött megállapodás alapján már nem hirdetések útján keresünk tovább.”

R. Nagy András. A Próbakő Kommunikáció ügyvezető igazgatója. Premizálás. „Cégünknél mindenféleképpen lesz béremelés a jövő évben, amelynek több formáját is használjuk majd. Egyrészt egy mindenkit megillető, szigorúan inflációkövető emelés várható, másrészt pedig egy újdonságot is bevezetünk extra premizálás formájában. Ez utóbbi egy bónuszrendszerű, a munkatársak személyes teljesítményéhez kötött, pénzbeli juttatás lesz, ugyanis a cafeteria-rendszert túl bonyolultnak tartjuk. Ennek technikáján és részletein még dolgozunk, de úgy látom, minden munkatársunk részesül belőle. Az extra bónusz bevezetését több tényező indokolja: úgy érezzük, a kommunikációs iparág kezd kilábalni a válságból, valamint a társaság fejlettsége most ért el arra a szintre, hogy szükséges az ilyen motiváció.”

Németh Helga. A Tetra Pak Duna Régió HR-igazgatója. Éves felülvizsgálat. „A Tetra Pak tervez béremelést, amely átlagosan a várt inflációs célnak megfelelő mértékű lehet. Ez nagyjából megegyezik az elmúlt évek gyakorlatával. A béremelés mértékét az itteni cégvezetés dönti el, figyelembe véve az anyavállalat által elvégeztetett piaci elemzéseket és a cég aktuális versenyképességi, gazdasági mutatóit. Az elmúlt években szerencsére a vállalat nem került olyan helyzetbe, hogy be kellett volna fagyasztania a béreket, így azokat évente egyszer felülvizsgáltuk. A béremelés egyéni elosztása nem előre meghatározott sávok szerint történik, hanem a pozíciók munkaerő-piaci helyzetétől és a munkavállalók hosszabb távú, 3-5 éven át nyújtott teljesítményétől függ. Ily módon szeretnénk a dolgozókat hosszú távú, elkötelezett munkavégzésre ösztönözni.”

Kalocsai Zsolt. Az RSM DTM Hungary vezérigazgatója. Teljesítményelv. „Bérpolitikánk kialakítása során a teljesítmény, a szakértelem, valamint a munka minőségének elismerése kiemelt jelentőségű, hiszen egy tanácsadó vállalat sikeressége a munkavállalók elkötelezettsége mellett nagyrészt e tényezőktől függ. A belső értékek mellett figyelemmel követjük a külső tényezőket is, az általános piaci tendenciákat, valamint a szűkebb szektor által követett stratégiákat. A különböző munkavállalói szinteken a szakértelem és a teljesítmény függvényében jelentős arányt képvisel az a változó bérelem, melynek nagysága a vállalat nyereségességétől függ. A vezetői szinteken a céges autó minden vezető esetében a csomag része. Az alapbéren kívül bevezettünk egy komplex cafeteria-rendszert, amelyet évente felülvizsgálunk.”

Czellecz Zoltán. Az Adecco Magyarország Kft. key account managere. Egyenlőtlenség. „Tapasztalatunk szerint a mozgásban lévő gazdasági környezet miatt a hazánkban működő vállalkozásokra még a kivárás jellemző a béremelés területén. A bértárgyalások sok helyen már zajlanak, általánosságban azonban elmondható, hogy a döntéshozók hajlanak a béremelésre, amelynek mértéke pár százalék körül lehet átlagosan a különböző szektorokat, cégméreteket és pozíciószinteket is figyelembe véve. Partnereink visszajelzése alapján 2011-ben a jelenlegi adóváltozások kapcsán a cégek több helyen elgondolkodnak azon, hogy a béremelésre fordítandó keretet egyenlőtlenül, inkább az alacsonyabb bruttó bért kereső munkatársaik javára használják fel. Szektorok szerint várhatóan a pénzügyi szektor, elektronika járhat ezúttal az élen.”

A szerző további cikkei

Továbbiak

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.