A beszerzés kizöldülése

Másfajta és kevesebb karácsonyi ajándékot kapok az üzleti partnerektől az elmúlt években. Őszintén szólva örülök is, hogy a korábbi ital-desszert-CD vállalati ajándékok szentháromsága átalakul olyan karácsonyi üdvözletté, amelyben arról írnak, hogy az erre szánt pénzt jótékony, esetenként környezetvédelmi célra adják.

A beszerzési szervezetek figyelmét ugyanis egyre inkább a fenntartható, környezettudatos gondolkodással lehet felkelteni. Nagy részüket a nemzetközi anyacég ajánlásának betartása, másik részüket egy helyi kezdeményezés, vagy éppen saját környezeti érzékenységük tesz nyitottá a zöld jelzések iránt. Számos vállalat fenntarthatósági stratégiájának része az e szerint működő beszerzés. Ám nemcsak az üzleti, hanem a kormányzati szférában, a közbeszerzés területén is megjelenik a zöldbeszerzés gondolata.

Noha jelentős eredményekről beszélnek a gazdasági szektorok, úgy látom, a hatékony gyakorlati alkalmazás, a célkitűzések megvalósításának transzparenciája még széles körben várat magára. Persze vannak olyan gazdasági szervezetek is, amelyek már most nyomon követik azt, miként járul hozzá szállítói bázisuk a környezetkímélő működéshez, és az etikai szempontok mellett a fenntarthatósági elvárások aláírására is kötelezik beszállítóikat. A környezettudatos beszerzésre fogékony vállalatok három alapstratégiát követhetnek. Az egyik, amely a szolgáltatások/termékek előállításának zöldfolyamatát és végül a terméket tanúsítja. A másik a folyamatok során keletkezett hulladékgazdálkodásra fókuszál, a harmadik a fogyasztás csökkentésére. A zöldbeszerzés az apró részletekben is megjelenik: például csak azzal, hogy a felhívási, kiválasztási, aukciós folyamatokat elektronikus útra tereltem a munkahelyemen, éves szinten közel 100 kilogramm papírral kell kevesebbet rendelni. E megközelítések jó néhány esetben a gazdaságosságot, az egyszerűséget fókuszpontba állító lean elv visszatükröződését is jelentik.

A potenciális szállítók persze ki is használják a cégek fenntarthatósági törekvéseit, és sorra mutatják be az emelt árú iroda- és takarítószerek garmadáját. Nem kis fejtörést okozva ezzel a beszerzési szakembereknek, akiknek a különböző környezetvédelmi jelölések (ISO minősítés, Global Ecolabeling Network, saját mérőrendszer stb.) tengerén túl a recesszió nyomait viselő pénzügyi lehetőségek örvényében kell döntést hozniuk. Úgy tudom, sok pályatársam tapasztalta, hogy a környezetbarát termék nem jelent egyet a jobb minőséggel. Számos esetben a gyártók a termékek zöldértékét oly módon realizálják, hogy egyes technológiai fázisokat kihagynak az előállítási, csomagolási ciklusból, éppen a hosszú élettartam rovására. Ez is azt bizonyítja, a környezetkímélő technológiák lassan érik el a gazdaságos tömeggyártás szintjét és így az árcsökkentéssel megbízott beszerzési döntéshozókat. A vevői mellett a szállítói oldalnak is szükséges megújulni és innovációkkal jelentkezni.

Vannak üdítő példák: egyes iparágak (ön)szabályozási vagy ösztönző stratégiái következtében olyan fejlesztéseket valósítottak meg az elmúlt években, amelyek hatása globálisan sem elhanyagolható. Például a gépkocsigyártók tömeges volumenekben gyártanak hatékonyabb motorokat, csökkentve ezáltal a szén-dioxid-kibocsátást. A hagyományos izzók fokozatos kivonása egy újabb jelentős energiacsökkenést generál. Hiszem, hogy szükséges a piaci környezet zöldebbé tétele, amelynek csak az első lépése a különböző ajánlások figyelembevétele, betartása.
Mindezek mellett én már optimista vagyok a tekintetben, hogy a „zöld” beszerzési filozófia teljes mértékben beépül a nagyvállalati beszerzők kiválasztási gyakorlatába, és egyre hangsúlyosabban jelenik meg az árérzékeny magyar kis- és középvállalatok körében is. És ehhez már nem szükséges a szilvesztert sokszor megünnepelnünk.

A szerző az SAP Hungary Kft. beszerzési vezetője