Andor: A nyugdíjkorhatár emelése semmiképpen sem elhibázott

- Az Európai Unió egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség. Ezen a területen sikerült-e előrelépnie, illetve milyen intézkedéseket tervez 2011-ben?

- Konkrét előrelépés, hogy az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezése közül kettő témája a foglalkoztatás. Az egyik átfogóbb jellegű novemberben jelent meg Új készségek és munkahelyek címmel. Ez a kínálati oldalra összpontosítva összegzi az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai feladatait. Arról szól, hogy miként lehet az emberi tőkébe való beruházás segítségével javítani a munkaerő-kínálatot.

- Most mégis inkább elsősorban munkahelyekre lenne szükség, nem?

- A munkahelyteremtés a makrogazdasági folyamatok alakulásának, az EU-ban az idén elinduló gazdasági kormányzás eredményességének, a pénzügyi rendszer stabilitásának, egy minden tagállamra kiterjedő bővülés beindulásának a függvénye. Gazdasági stabilitás és növekedés nélkül nehéz bővíteni a foglalkoztatást. Biztató, hogy több tagállamban – így Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Svédországban – már az álláshelyek száma is nőni kezdett. Ugyanakkor számos jele van az európai gazdaság kettészakadásának. Mintegy fél tucatra tehető azoknak az országoknak a száma, ahol a magas adósságszint következtében visszatérő probléma az, hogy miként lehet stabilizálni a pénzügyi helyzetet, biztosítani a finanszírozhatóságot. Emiatt nem vagy csak nehezen tud újra beindulni a gazdaság, így ezekben az országokban a munkahelyek számának a növekedése is várat magára.

- Ezek szerint akut probléma marad a munkanélküliség az új évben is?

- A periferiális országokban – az eurózóna nehéz helyzetben lévő tagjain kívül Lettországban és Litvániában vagy Romániában – nagyon sok függ attól, hogy milyen további lépések történnek a gazdasági kormányzás kiépítése és általában az euró megerősítése érdekében.

- És mi a helyzet Magyarországgal?

- Magyarország a 2010-es kép alapján nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé. Természetesen ezt el lehet rontani, ám a kiinduló pont másokhoz viszonyítva egyáltalán nem volt rossz.

- Visszatérve a munkanélküliségre, különösen nagy probléma, hogy sok fiatal nehezen vagy egyáltalán nem kap munkát. Hogyan próbál változtatni ezen a helyzeten az EU?

- Átlagosan 20 százalékos a munkanélküliség a fiatalok körében. Ám van három tagállam, Németország, Hollandia, Ausztria, ahol a válság ellenére is alacsony maradt ez az arány. És létezik a másik véglet, Spanyolország, a három balti állam és Szlovákia, ahol a fiatalok több mint harmada tartósan munka nélkül van. Az EU az Európa 2020 straté-gián belül külön fejezetet szentelt az ifjúsági foglalkoztatás növelésének. Ez a Mozgásban az ifjúság program, amely elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha javítjuk a munkaerőpiac átláthatóságát és a fiatalok mobilitási hajlandóságát, akkor sokan tudnak munkahelyhez jutni. A tagállamoknak nemcsak arra kell ösztönözni a fiatalokat, hogy más országokban keressenek lehetőségeket, hanem arról is gondoskodniuk kell, hogy legyenek olyan garanciák, amelyek segítségével az iskolát elvégzők viszonylag hamar munkába állhatnak, vagy ha nem, az állam garantál számukra valamilyen oktatást vagy részleges foglalkoztatást. Ez a modell Ausztriában jól működik, elterjesztését mindenképpen szorgalmazzuk. A magyar EU-elnökség idején, január közepén az egyik első tanácsi ülésen, a szociális és foglalkoztatási miniszterek gödöllői találkozóján az egyik kiemelt téma az ifjúsági munkanélküliség lesz.

- A fiatalok foglalkoztatási nehézségeivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy az EU részéről nem elhibázott stratégia-e a nyugdíjkorhatár emelése és a bevándorlás ösztönzése.

- Ösztönzésről nincs, kizárólag nyitottságról van szó, a bevándorlásnál a szociális dömpinget ki akarjuk zárni. A legtöbb példa azt mutatja, hogy milyen szigorú e téren az EU, akár a belépésről, akár a társadalombiztosítás összehangolásáról van szó. A nyitottság mellett pedig azért kell érvelni, mert ugyan most nagy a munkanélküliség, de azokban az országokban, ahol már növekedés van, és remélhetőleg csaknem mindegyik tagállam ide fog tartozni 2011-ben, két-három éves távlatban munkaerőhiány várható. A demográfiai helyzet is a nyitottság mellett szól, ez az egyik fő oka a nyugdíjkorhatár emelésének is. Magyarország esetében a Ratkó-generáció nyugdíjba vonulása alapvetően felbillenti azt az egyensúlyt, amely a munkában lévők és a nyugdíjasok között kialakult. Ahol időben felismerik, hogy a demográfia és a munkaerőpiac átalakulása miatt milyen változásokra van szükség, ott hosszú távra lehet tervezni. Erről a tagállamok saját maguk döntenek. A nyugdíjkorhatár emelése tehát semmiképpen sem elhibázott lépés. Inkább támogatnunk kell azt, hogy az időskorúak minél tovább aktívak tudjanak maradni. Ebben a szellemben kezdeményeztük, hogy 2012 legyen az aktív időskor éve Európában.

- És mi lesz azoknak a fiataloknak a nyugdíjával, akik éveken át nem tudnak munkába állni?

- Nem történhet egymás rovására a foglalkoztatás. Sajnálatos módon jelenleg éppen a fiatal és az időskorú munkavállalóknál a legrosszabb a helyzet. Az Európa 2020 stratégia keretében ezen is változtatni kívánunk.

- Változik-e az EU nyugdíjstratégiája?

- Magának az Európai Uniónak igazából nincs nyugdíjpolitikája, ez tagállami hatáskörbe tartozik. A témában tavaly konzultációra bocsátott zöld könyv elemzést és kérdéseket tartalmaz, ezekkel a nemzeti kormányoknak kívánunk segítséget nyújtani. Ugyanezt szolgálja 2011 második felében a fehér könyv közreadása, amely már valamiféle uniós nyugdíjpolitika körvonalazását is előrevetítheti. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném: még ez sem jelenti majd, hogy az EU megmondaná bármely tagállamának, mit tegyen a nyugdíjrendszerével. Az uniónak két dologra van lehetősége: egyrészt ajánlásokat fogalmaz meg, másrészt azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyek az integrációból fakadnak. Ilyen például a nyugdíjak hordozhatósága; itt a közeljövőben szükség lesz uniós kezdeményezésre.

- Mit szól az Európai Bizottság a magyar nyugdíjpolitika változásaihoz? Háborog vagy megfontolandónak tartja az itteni intézkedéseket?

- Több vetülete van a dolognak. A nyilvánosságban elsősorban a nyugdíjreform makrogazdasági elszámolási vetülete jelent meg, hogy ennek mi a kapcsolata az államháztartási hiány kiszámításával, mivel ez kötődik az EU stabilitási és növekedési paktumához. Konkrétan Magyarország esetében sajátos tényező volt még az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárása. A belső elemzések alapján sok pozitív észrevételről nem tudok beszámolni az elmúlt három-négy hónap magyarországi intézkedéseivel kapcsolatban. A fehér könyvben felsoroljuk majd a tagállami jó példákat, s nagy valószínűséggel az újabb magyarországi intézkedések nem fognak köztük szerepelni. Azt megfontolandónak tartjuk, hogy a tőkefedezeti kötelező magánpillérek teljesítményét lassan értékelni lehet, vagyis hogy mennyire váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ha egy nyugdíjmodell nem működik tökéletesen, akkor tanácsos elvégezni a rendszer korrekcióját. Ugyanakkor nagyon fontos a stabilitás, az átláthatóság, a bizalom. Egész más kategória megfelelő társadalmi érdekegyeztetés nélkül a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket.

- A válság miatt nagy nyomás nehezedik biztosi tárcájára a létbizonytalanság, a szegénység, a kirekesztés elleni küzdelem fokozására.

- Ez a terület a legkeményebb dió. Egy olyan időszakban, amikor a munkanélküliség, bár reményeink szerint már csökkenni fog, de még mindig magas szinten lesz, és szinte mindegyik tagállamban költségvetési konszolidáció zajlik, a szociális kohéziót fenntartani rendkívül nehéz feladat. Ezért arra kérjük a tagországokat, hogy költségvetésük tervezésekor legyenek tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra, amelyek jövedelme, megélhetése nagymértékben függ az állami juttatásoktól. A válság hatására a 16-17 százalékos átlagról 20 százalék közelébe nőhetett a szegények köre az EU-ban. A december közepén Brüsszelben bemutatott, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni platform keretet ad egy fordulathoz és konkrét lépéseket tartalmaz.
- El tudják fogadni az EU romastratégiáját a magyar elnökség ideje alatt?
- Igen. Ez egy keretstratégia lesz, amely az eddigieknél hatékonyabban kívánja bemutatni, hogy az uniós eszközöket miként lehet használni a cigányságot integráló nemzeti programok támogatására. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy az érintett tagállamok kormányainak, önkormányzatainak, civilszervezeteinek és a roma közösségeknek a kellő elszántsága és együttműködése nélkül az unió ezt a problémát megoldani nem tudja.

- Mire számít a portfóliója területén?

- A 2010-es év legfontosabb eredményének azt tartom, hogy a következő tíz esztendőt meghatározó Európa 2020 stratégiába sikerült beépíteni egy masszív foglalkoztatási és szociális pillért. A célszámok közé került a 75 százalékos foglalkoztatottsági szint. Nyárra elkészül az Európai Szociális Alap új szabályozása; ennek a forrásnak nagy szerepe lesz mind a foglalkoztatás növelésében, mind a szegénység csökkentésében. Folytatnunk kell a felkészülést a 2014-től induló pénzügyi perspektívára. E téren komoly vitákra számítok, mivel sokan vagyunk, akik szerint eddig nem működött minden tökéletesen az uniós források felhasználása terén. Azt gondolom, hogy az EU kohéziós politikáját megkérdőjelezni nem szabad.

Zalaegerszegen született. 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

2005-től a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja. Számos nemzetközi kutatásban vesz részt, például az európai gazdaságpolitikai együttműködés, a gazdasági kormányzás és a szegénység elleni küzdelem témakörében.

Nős, három gyermeke van.

Zalaegerszegen született. 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen.

2005-től a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja. Számos nemzetközi kutatásban vesz részt, például az európai gazdaságpolitikai együttműködés, a gazdasági kormányzás és a szegénység elleni küzdelem témakörében.

Nős, három gyermeke van. -->