BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
gazdasági környezet

Demján: Nem csalódtam az Orbán-kormányban

Demján Sándor: Fejlesztéseinkhez kedvezőbb adó- és egyéb szabályok kellenének
2011.01.31., hétfő 05:00

Ha megkérdezték volna, a kezdetektől fogva támogatta volna a különadó ötletét Demján Sándor, aki a kedvező adó- és jogszabályok hiányában nem Magyarországra tervezi további jelentős beruházásait. Az üzletember a Miskolci Egyetem díszpolgára lett; a címmel a helyi diákok támogatását ismerték el, de a szakmai kitüntetések közül talán a lapunk által megítélt, az Évtized legbefolyásosabb üzletembere címre a legbüszkébb.

- Nagy reményeket fűzött a tavalyi kormányváltáshoz. Történt-e olyan változás az elmúlt időszakban, amelyre vágyott üzletemberként vagy éppen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökeként?

Valóban, nagy reményeket fűztem az új kormányhoz, és nem is csalódtam, azonban a gazdaság területén csodák nincsenek, naiv az, aki azokban hisz. A józanul gondolkodók közül senki sem várta, hogy fél év alatt bármilyen számottevő változás lesz. Termelést, illetve gazdaságot felfuttatni pár hónap alatt nem lehet. Mi négy évben állapodtunk meg a kormányzattal, ennyi idő alatt várunk érezhető változásokat a magyar gazdaságban. Jónak tartjuk az elkezdett irányt, a döntő momentum most az lesz, hogy a kormány milyen reformokat léptet életbe. Nagyon fontos kérdés az is, hogy milyen módon teszik olcsóbbá az államot. Erre már nagyon régóta várunk.

- Ön az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke is. Ebbéli tisztségében komoly ígéreteket kapott a szövetség tagjainak feltőkésítésére Orbán Viktortól. Hogyan halad a folyamat?

Ez a kérdés alapos előkészítést igényel, ugyanis a bankszakma sohasem kapkod. Úgy gondolom, hogy most tavasszal ez elindul. Ezt a kérdést azért is tartom fontosnak, mert a takarékszövetkezetek versenyképességére Magyarországnak nagy szüksége van. Egyedül ezek a kisebb pénzintézetek növelték hitelkihelyezésüket az elmúlt időszakban. Egyébként az OTSZ elnöki posztját egy forintért vállaltam, „hálából”, mert annak idején tanulmányaimat ez a szövetség finanszírozta.

- Hogyan telt a TriGranit Zrt. és a cégcsoport számára az elmúlt esztendő, és milyen tervekkel vágtak a 2011-es évnek?

Nagyon jó évet zártunk tavaly. A cégcsoport átadta a jelentős, WestEnd méretű – 180 ezer négyzetméter alapterületű – zágrábi Arena Centar beruházását. Megkezdte a Millenniumi Városközpontban a K&H 70 ezer négyzetméteres irodaházának a fejlesztését. Most van előkészületben a poznani beruházásunk, mely szintén egy pályaudvarhoz kötődő közlekedési és kereskedelmi létesítmény lesz, valamint hamarosan indul egy másik fejlesztésünk Ljubljanában is, a 196 ezer négyzetméteren épülő Emonika Center.

- A zágrábi Arena Centar igen gyorsan vevőre is talált ez év januárjában az októberi átadás után. Ez az alapkoncepció része volt, vagy adódott egy kihagyhatatlan lehetőség?

Természetesen ez a koncepció része volt. Mi fejlesztők vagyunk, azért építkezünk, hogy el is adjunk. Ennek megfelelően nagyon sok létesítményt értékesítettünk fejlesztéseink közül. Egyelőre csak a felét adtuk el zágrábi projektünknek, ugyanis bízunk abban, hogy a gazdasági krízisből hamarosan a kilábalás időszaka következik, így nagyobb lesz a projekt piaci értéke. A vételárnak már meg is van a helye, abból fejlesztjük többek között a poznani beruházásunkat.

- Magyarországon milyen további tervei vannak a cégnek, esetleg elindulhat a régóta várt WestEnd II. beruházás?

Akkor indítunk el további fejlesztéseket Magyarországon, ha a saját hazánkban nem büntetnek bennünket, és nem támaszt velünk szemben Budapest vezetése irreális elvárásokat. A Ferdinánd híd túloldalára tervezett folytatásra félretett összegből hoztuk létre a krakkói Bonarka City beruházásunkat, amelyet ebben az évben kívánunk eladni, megteremtve további fejlesztések anyagi hátterét.

- Az elmúlt időszak legnagyobb bejelentése a Metropolis beruházás volt, de nem valósult még meg.

A Metropolis Szlovákiában lett volna Európa legnagyobb szórakoztató-központja. Most az már biztos, hogy nem északi szomszédunknál építjük fel, de abban is biztos vagyok, hogy a híresztelésekkel ellentétben nem is Magyarországon. Azt leszögezhetem, hogy mindenképpen megépül valahol Európában.

- Miért nem Magyarországra hozzák a nagyberuházást?

Ahhoz, hogy itthon valósítsuk meg a Metropolist, olyan kedvező adó- és egyéb szabályok kellenek, amelyek most még nincsenek. Egyszerűen úgy érzem, hogy nem olyan a hazai klíma, amely segítené a komoly beruházásokat.

- Most Európa harmadik számú ingatlanfejlesztője a TriGranit. Van rá esély, hogy feljebb lépjenek a rangsorban?

Erre nagyon is büszkék vagyunk! Ezt a rangot úgy értük el, hogy mindent a nulláról kezdtünk. A második hely elérésére igen kevés az esélyünk, ugyanis versenytársaink komoly banki háttérrel dolgozhatnak. Ráadásul mi úgy vészeltük át az elmúlt időszakot, hogy a cégcsoportot nem kellett konszolidálni. A válság végével mindenki beindítja elhalasztott beruházásait, akkor valószínűleg egy kicsit vissza is csúszunk majd.

- Hogyan teljesített tavaly a saját bankja, a Gránit?

A bank tavaly alig működött, az idén a valódi megalapozás időszaka következik. Egy félbehagyott hitelintézetet vettünk át, most dolgozzuk ki a növekedés feltételeit, de a portfóliónkban nem szerepel döntő súllyal a társaság. Célunk egy jól prosperáló, középméretű bank kialakítása.

- Hogyan érintette a válságadó, amelyet a saját bőrén érezhetett?

Így van, mind a pénzügyi szektorban, mind az energetikában érintett vagyok. Ha választanom kellett volna egy erre a témára összehívott közvélemény-kutatáson a tarthatatlan hiány miatt 350-400 forintot elérő euróárfolyam vagy a különadó között, akkor hezitálás nélkül az utóbbira tettem volna a voksomat én is. Hiszem, hogy a hosszabb távon gondolkodók szintén így vélekednek, a külföldi vállalkozások természetesen választhatják a menekülést is.

- Most egy civil címet – a Miskolci Egyetem díszpolgára – vehetett át. Elismerései közül melyikre a legbüszkébb?

Ezen sokat tudnék gondolkodni. Az egyik legfontosabb elismerés talán épp a Világgazdaság által nekem ítélt, az Évtized legbefolyásosabb üzletembere cím volt. Büszke vagyok továbbá Krakkó város díszpolgára címemre is.

Demján Sándor (68)

Az ÁFÉSZ-nél kezdte szakmai karrierjét a 60-as évek közepén, azonban hírnevét a Skála áruházlánc megalakításával alapozta meg 1973-ban.

A Magyar Hitelbank élén a nevéhez fűződnek Magyarország első privatizációi, később pedig az első bevásárlóközpont (Pólus Center, 1996) és az első modern összetett városközpont (WestEnd City Center, 1999) megalapítása is.

A TriGranit Zrt. alapítója és elnöke, a Polus Investments Limited elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke.

Több jótékonysági akció és társadalmi funkció kötődik a nevéhez. 1994-ben alapítványt hozott létre hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére, 2003-ban alapította meg a Prima Primissima díjat, 2006-ban elindította a Comenius programot, melyen keresztül rászoruló diákokat támogat a gazdasági és műszaki felsőoktatásban.

Összesen mintegy 2500 egyetemista és 7000 gyermek részesül 1,5 milliárd forintnyi támogatásban Demján Sándor jóvoltából.

Andó Patrik Demján Sándor (68) Az ÁFÉSZ-nél kezdte szakmai karrierjét a 60-as évek közepén, azonban hírnevét a Skála áruházlánc megalakításával alapozta meg 1973-ban.

A Magyar Hitelbank élén a nevéhez fűződnek Magyarország első privatizációi, később pedig az első bevásárlóközpont (Pólus Center, 1996) és az első modern összetett városközpont (WestEnd City Center, 1999) megalapítása is.

A TriGranit Zrt. alapítója és elnöke, a Polus Investments Limited elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke.

Több jótékonysági akció és társadalmi funkció kötődik a nevéhez. 1994-ben alapítványt hozott létre hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére, 2003-ban alapította meg a Prima Primissima díjat, 2006-ban elindította a Comenius programot, melyen keresztül rászoruló diákokat támogat a gazdasági és műszaki felsőoktatásban.

Összesen mintegy 2500 egyetemista és 7000 gyermek részesül 1,5 milliárd forintnyi támogatásban Demján Sándor jóvoltából. -->

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.