Mentőöv a kapcsolt energiatermelők számára

A kapcsolt energiatermeléssel egyidejűleg állítható elő hő- és villamos energia, így érthetően egy meglehetősen hatékony energiatermelési formának minősül. Ezért nem véletlen, hogy az Európai Unióban is kiemelten kezelik (2004/8/EK-irányelv).

Az európai erőmű-építési trendekkel egyezően a kapcsolt energiatermelés az utóbbi több mint egy évtized egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt idehaza is. A kapcsolt energiatermelés egyre inkább „támogatott” volt a KÁT-rendszeren keresztül, 2009–10-re eljutottunk oda, hogy a hazai körülbelül 8 ezer MW beépített erőművi kapacitásból körülbelül 2 ezer MW kötelező átvételű termelői kapacitás volt, melynek háromnegyedét a kapcsolt energiatermelés adja ki, a maradék egynegyed termelői kapacitást pedig főleg a szél- és napenergia, illetve a biomassza. A kapcsolt termelők töretlen felfutása az elmúlt év második felében megtörni látszott, a Vet. alapján ugyanis a kapcsolt termelők 2010. december 31-ével (meghatározott feltételek teljesítése esetén, legkésőbb 2015-ig) fokozatosan elveszítik értékesítési jogosultságukat a kötelező átvételi rendszerben.

A töretlen felfutás ellenére a szabályozás az utóbbi években nem volt kegyes a kapcsolt termelőkhöz. Igaz, hosszabb ideje ismert, hogy a kapcsolt termelők számára viszonylag kényelmesnek tekinthető KÁT 2010. december 31-ével megszűnik, a Vet.-ben meghatározott (hosszabbítási) feltételek többszöri módosítása és a kötelező átvételi rendszert felváltó, alternatív támogatási rendszer részleteinek ismerete hiányában nem könnyű a kapcsolt termelőknek meghatározniuk a hosszú távú üzleti terveiket. A kép 2010 második felére azonban többé-kevésbé letisztult. A Magyar Energia Hivatal (MEH) határozatai alapján nyilvánvalóvá vált, hogy 2011. január 1-jével mely termelők esnek ki automatikusan a rendszerből, és mely termelők kapnak lehetőséget arra, hogy az általuk megtermelt villamos energiát 2011. január 1-jét követően is a KÁT-rendszeren keresztül értékesítsék. A tavaly év végi adatok alapján látható volt, hogy 2011. január 1-jével a hazai kapcsoltan termelők körülbelül 25 százaléka elveszíti értékesítési jogosultságát, illetve számítani lehetett arra, hogy ez az arány jelentősen emelkedik azzal, hogy 2015 végéig ki előbb, ki utóbb (de inkább előbb) valamennyi támogatott kapcsolt erőmű kiesik a rendszerből.

Energetikai szakemberek számára közismert tény, hogy a kapcsolt erőmű-beruházások a jelenlegi körülmények között piaci alapon nem térülnek meg. Erre tekintettel a villamosenergia-törvény már közlönyállapotban (2007-ben) rögzítette, hogy a kötelező átvételi rendszert az úgynevezett kapcsolt bizonyítvány rendszer váltja fel. Igen ám, de ennek a rendszernek sem a keretfeltételei, sem a bevezetésének pontos időpontja nem volt még ismert 2010-ben. A kieső vagy majdan kieső kapcsolt erőművek így kényszerhelyzetbe kerültek, és válaszút elé érkeztek: vagy leállítják a termelésüket, vagy a szabadpiacon próbálják meg értékesíteni az általuk termelt villamos energiát. Mindkét megoldás nagy valószínűséggel hőáremelkedést eredményezett volna.

Mindezt felismerve a jogalkotó az utolsó pillanatban, múlt év december utolsó napjaiban a kapcsoltan termelők számára mentőövet dobott. A Vet. módosításával ugyanis a jogalkotó lehetővé tette, hogy a törvénymódosításban meghatározott feltételeket teljesítő kapcsolt termelők a KÁT-rendszerben egy átmeneti ideig tovább „élhessenek”. Ehhez a termelőknek kérelmet kell előterjeszteniük 2011. január 31-ig, melyet a MEH 2011. április 15-ig köteles elbírálni. Ha a MEH az új feltételeknek megfelelő kapcsolt termelő értékesítési jogosultságát nem szünteti meg, akkor a termelők egy évente fokozatosan 15 százalékkal csökkentett átvételi ár mellett 2012. december 31-ig jogosultak a kötelező átvétel keretében villamos energiát értékesíteni. A MEH által a kötelező átvétellel kapcsolatosan hozott korábbi határozatok vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi módosítás a korábban hozott határozatokat nem annulálta, azaz a hosszabbítási kérelmeket – a törvénymódosításban meghatározott hosszabbítási feltételek mérlegelése alapján – a kapcsolt termelőknek maguknak kell előterjeszteniük.

A fentiekkel a szabályozó nemcsak türelmi időt biztosított a termelőknek (és önmagának), hanem megerősítette, hogy a kötelező átvételi rendszert a kapcsolt bizonyítvány rendszere váltja fel, mégpedig 2013. január 1-jével. Az új támogatási rendszernek a keretfeltételei is vélhetően hamarosan ismertek lesznek, hiszen a törvénymódosítás értelmében a kapcsolt bizonyítvány rendszer szabályozására vonatkozóan a MEH-nek még az idén (2011. szeptember 1-jéig) kell javaslatot tennie a kormány számára.

Látható, hogy a sokat emlegetett mentőöv az utolsó percben érkezett. Lesz olyan termelő, amelyen még ez sem fog segíteni, és nagy valószínűséggel kiesik a rendszerből. Nyilvánvaló, hogy számos részletkérdés vár még tisztázásra a jövőben a hosszabbítási feltételek teljesítésével, illetve a kapcsolt bizonyítványrendszer szabályozásával kapcsolatosan. Összességében azonban elmondható, hogy a kapcsolt termelők fokozatos kivezetése a jelenlegi támogatási rendszerből, illetve az új támogatási rendszer bevezetésére vonatkozó kormányzati vállalások a jogbiztonság irányába mutató és üdvözlendő lépésnek tekinthetők.

A szerző ügyvéd