Juppé főnöke, Nicolas Sarkozy államfő ugyan mindent megtett ennek érdekében: azon túl, hogy a maga részéről katonai beavatkozást ígért a lázadók védelmében, elismerte ideiglenes kormányukat is.
Kadhafi meg elképedten nyilatkozik – és hozzátehetjük azt is: magabiztosan. A nyugati nagyhatalmak legfélelmetesebb fegyvere ellene eddig pár hangzatos felszólítás és szemöldök-összevonás volt, mindeközben a hetek óta tartó véres harcok bizonyítják: a lí-biai elnöknek van muníciója. Vagyis, akármenynyire fáj ezt kimondani, az ország elleni gazdasági szankciók valóban az országot tudják megbénítani, a rezsimet aligha.
Európában senki nem tudja, mennyi pénz felett rendelkezik Kadhafi, de az már látszik, mire képes vele: a légitámadások és a tenger irányából indított hadműveletek nyilvánvalóan meghaladják a felkelők erejét. Az ő kézifegyvereik mellé nem nagy segítség a „fokozódó nemzetközi nyomás”, különösen, ha a tripoli rezsim is tisztában van azzal, ennek a nemzetközi közösségnek még mindig nem sikerül közösen lépnie.
A G8 csoport külügyminiszterei persze nem voltak tétlenek két fogás között: megállapodtak arról, hogy „mielőbb felújítják a líbiai válságról kezdett vitákat az ENSZ Biztonsági Tanácsában”. Hátha nekik sikerül.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.