Magyarországon is emelni kellene a dízel adóját

– Egy hónapja nyújtotta be a közös társaságiadó-alapra vonatkozó javaslatát. Miként értékeli, hogy Magyarország nem csatlakozott az euró plusz paktumhoz annak azon pontja miatt, amely éppen a társaságiadó-alap harmonizációját irányozza elő?

– Minden tagállamnak joga van eldönteni, csatlakozik-e vagy sem egy ilyen kezdeményezéshez. Az eurózónán kívüli tíz tagállamból viszont hat a belépés mellett döntött. De úgy gondolom, a közös társaságiadó-alap igen kedvező hatású lenne minden európai vállalkozás számára: a cégek „egyablakos ügyintézés” keretében tehetnék meg az adóbevallásukat, és konszolidálhatnák az EU-n belül keletkező teljes nyereségüket, veszteségüket.

– A magyar kormány viszont azzal érvel, az ország nem az adóharmonizációban, hanem az adóversenyben érdekelt.

– Le kell szögezni, hogy az Európai Bizottság javaslata nem az adókulcsok, hanem az adóalap harmonizálására vonatkozik. Az Európai Bizottság javaslatát most a tagállamok kormányaiból álló tanácsnak kell megtárgyalni, ahol minden adóügyi kérdésben egyhangúlag kell dönteni. Miután a javaslatot jelenleg nem támogatja mind a 27 tagállam, így szóba jöhet az EU-szerződés által biztosított lehetőség, a megerősített együttműködés alkalmazása (vagyis a tagállamok egy része dönthet úgy, hogy tovább mélyíti az integrációt – a szerk.). Ez a kérdés, amely jelentős előnyöket biztosítana az európai vállalkozások számára, kifejezetten ideális terepe lehet a megerősített együttműködésnek. A metódus alkalmazásához legalább kilenc tagország támogatása szükséges, de úgy vélem, ennél jóval több tagállam csatlakozik majd ehhez. Mindamellett azt is figyelembe kell venni, hogy a kérdésről szóló vita még csak most kezdődött el a tanácsban, így remélem, hogy Magyarország a javaslat részletes megvitatása során belátja majd, hogy érdemes csatlakoznia az adóalap-harmonizációhoz.

– Szerdán mutatta be az energiatermékek adóztatásáról szóló irányelv módosítására vonatkozó javaslatát. Több tagállam máris közölte, hogy nem tudják támogatni a javaslatot. A most bemutatott tervezet valóban azt eredményezné, hogy drágábban tankolhatnak a dízelautósok?

– A javaslatom nem egyfajta „dízel versus benzin” ügyről szól. Az energiatermékek terén egy új adózási struktúrát szeretnénk kialakítani, amely semleges lenne minden üzemanyag irányába. Jelenleg az EU-ban a gázolaj az adózás előtt drágább, mint a benzin, viszont az adózás után olcsóbbá válik a dízelfogyasztás szubvencionálása miatt. Azt szeretnénk elérni, hogy a gázolajra és a benzinre is hasonló adóterhelés vonatkozzon. Ezért azt javasoljuk, hogy a dízelre meghatározott jelenlegi minimális adószint, az ezerliterenkénti 330 euró 412-re nőjön egy átmeneti időszakot követően 2018-ig. Ez azt jelenti, hogy évenként egy liter dízelnél kevesebb mint egy eurócenttel lenne több az adóteher.

– Magyarországot miként érintené a javaslat?

– Magyarország jelenleg a minimálisan elvárt szint felett adóztatja a dízelt, ezer literenként 355 euróval. Ezt a szintet kellene fokozatosan 412 euróra emelni 2018-ig.