Valószínűleg sokan fel is háborodtak ezen, de nem kevesen gondolhatják úgy: igazán fontos célra költik ezeket a súlyos milliárdokat. És kicsit mindkét oldalnak igaza van.
A két közlekedési társaság helyzete mára valóban tarthatatlanná vált. Korábban évről évre hallhattuk az illetékeseket, ahogy azt panaszolták: gyors állami segítség nélkül a csődveszély fenyeget. Az elmúlt időkben változott a helyzet – most már nem évente, hanem szinte minden egyes hónapban szembesülni kell azzal, mennyire drámaiak valójában az állapotok.
A megoldási javaslat szükséges, de egyben veszélyes is. Borzasztóan csábít ugyanis a könnyelműségre. Mennyire egyszerű lenne azt az üzenetet mögé érteni: termeljék csak ezek a nagyvállalatok nyugodtan a veszteséget szinte számolatlanul, az állam majd úgyis kisegíti őket. És hogyne segítené ki, ugyan melyik politikus az, aki kormányon azt szeretné látni, hogy akár az országban, akár a fővárosban összeomlik a tömegközlekedés?
Most nem szabad ingyen adni a támogatást. Itt a tökéletes lehetőség arra, hogy a kormány minden eddiginél keményebb szigorral álljon hozzá a közlekedési cégekhez: hatékony, átlátható és nem túlköltekező gazdálkodást kell tőlük megkövetelni. Eljutottunk arra a szintre, ahol már nincsenek kifogások. A megoldás pedig nem lehetetlen, kiindulási alapnak például teljesen jó volna, ha elővennék a Bajnai-kormány terveit, amelyek ugyanerről a szigorról szóltak. A többi már a politikai bátorságon múlik, fel mer-e a kormány vállalni egy jó elképzelést, ha az épp az elődjéé. De egy biztos: most van itt az alkalom, hogy a pazarló cégek megtanulják, még az állami szférában sincs ingyenebéd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.