Tálas: bin Laden brand lett, évek óta nem szervezett akciót

Csaknem tíz évvel a World Trade Center tornyainak összeomlása után azt a Bin Ladent sikerült levadászni, aki 2001. szeptember 11-e után lett és maradt egészen haláláig az Egyesült Államok első számú közellensége.

Annak ellenére az maradt, hogy a szakértők szerint az utóbbi években már nem vett részt az al-Kaida akcióinak a tervezésében és irányításában, sőt a szervezet egyik legfőbb célja éppen Oszama életben tartása volt. Persze nem véletlenül: ahogy ugyanis a New York-i ikertornyok elleni támadás a terrorizmus borzalmainak és a terrorfenyegetettségnek az általános jelképe lett, úgy lett jelképe, brandje Bin Laden a globális terrorizmusnak hívei és ellenfelei körében egyaránt.

A politikusok – más globális terrorszervezetet nem ismervén – a leggyakrabban az al-Kaidát emlegették egy-egy nagyobb terrorcselekmény kapcsán, a nemzetközi média pedig szinte mindig vezető hírt kreált Oszama megnyilatkozásaiból és fenyegetéseiből (jóllehet ezeket szinte soha nem követte tényleges tett hívei részéről). A másik oldalon 2001 után terrorszervezetek tucatjai hirdették magukról, hogy valamiféle kapcsolatban állnak a Bin Laden-féle al-Kaidával, sőt jó néhányan közülük még nevükben is igyekeztek jelezni kötődésüket az Oszama vezette szervezethez. 2001. szeptember 11-e után a muzulmán országok egy részében Oszama bin Laden lett a legnépszerűbb politikus, sőt a terroristavezér – igaz, negatív hősként – még Nyugaton is a popkultúra részévé vált.

Mindezek ellenére úgy vélem, helyi értékén kell kezelni Oszama bin Laden halálát. Magam leginkább úgy tekintek az eseményre, hogy ezzel a terrorizmus tornyát döntötték le szimbolikusan azok a katonák, akik rajtaütöttek és végeztek vele. Szinte bizonyos, hogy hívei – ott, ahol tudnak – megkísérelnek majd viszszaütni. Nem hiszem ugyanakkor, hogy halála és az emiatt feléledő terrorista-bosszúvágy lényegesen befolyásolja majd a világ vagy Európa terrorfenyegetettségét. Erre vonatkozóan jobban bízom a számokban.

Az amerikai Worldwide Incident Tracking System (WITS) nevű adatbázis március végén zárta le a 2010. évi merényletek, illetve a halálos áldozatok, a sebesültek és túszok számára vonatkozó adatait. Az Europol pedig április 19-én tette közzé az Európai Unió tagállamainak múlt évi terrorfenyegetettségével és terrorizmusellenes fellépésével foglalkozó EU Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) 2011 című kiadványát.

A WITS adatai szerint a világ terrorfenyegetettsége a múlt évben annak ellenére is csökkent, hogy az elkövetett merényletek száma (11 595) meghaladta az előző évit (10 999). Részben, mert 2010-ben a világ országai közül csak 78-ban követtek el merényleteket, s ezeknek csak 63 országban volt halálos, sebesült vagy túsz áldozata, s ez 2004 óta – amióta a WITS adatbázisa számon tartja a merényleteket és áldozataikat – a legalacsonyabb arány. De csökkent a terrorizmus áldozatainak száma is valamennyi kategóriában: halálos áldozat 13 183 (–12 százalék), sebesült 30 649 (–6,1), túszok száma 6047 (–42,4), összes áldozat 49 879 (–14,2).

A TE-SAT 2011 szerint a múlt évben 249 megvalósult, meghiúsított, illetve ismertté vált terrorcselekményt követtek el az Európai Unió területén. Vagyis 2009-hez képest 15 százalékkal, 2007-hez viszonyítva pedig 57 százalékkal csökkent a merényletek száma. Motiváció tekintetében továbbra is a szeparatista szervezetek számlájára írható a legtöbb európai merénylet, nevezetesen 160 (2009-ben 237), őket követik az egyre aktívabb szélsőbaloldaliak 45 (40), az iszlamisták 3 (1) és az úgynevezett „single issue” terroristák egy merénylettel (2).

Ettől persze Oszama halálával valóban ledőlt egy torony, s ez akkor is siker, ha felépítésében a Nyugatnak is nagy szerepe volt.