Guruló adóforintok

Új fogalmakkal kell ismerkedni: gyógyszeripari extra adó, népegészségügyi termékdíj. Nem lenne ezekkel különösebb baj akkor, ha lenne miből fizetni, s ha azt tükrözné tartalmuk, amiről szólnak. Ám az ördög itt is a részletekben van.
Jó évtizede a gyógyszercégek valóban tetemes árréssel dolgozhattak, egy akkori egészségpolitikus karvalytőkésnek is minősítette őket. Álomutazásokra is jutott belőle a termékükkel megcélzott orvoscsoportoknak. Ám a négy évvel ezelőtti gyógyszertörvény hatására a közbiztosító igencsak kifacsarta az extra forintokat, de csökkent a gyógyszerfogyasztás is, az uniós lista végén kullogunk. Ez utóbbi a kimagaslóan rossz egészségi állapotú magyar népesség számára nem biztos, hogy indokolható.
De sebaj, itt a népegészségügyi termékdíj, amely megregulázza a falánkokat különféle cukor- és sódús ételekkel traktáló, „betegséggyártó” élelmiszercégeket: vagy fölhagynak az egészségre ártalmas portékáikkal, vagy fizetnek. Ám igen különös és szelektív az ártalomlista: miért kellene például – mint a legújabb ötlet mondja – cukoradót fizetni a „lightos”, azaz cukormentes italokra?
Ugyan még nincs pecsét a tegnap elfogadott törvényeken, de biztos, hogy rájuk bólint az államfő, és júliustól megkezdődik az adópengetés. Kérdés persze, hogy nem öntjük-e ki a fürdővízzel a gyermeket is.
Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint két iparág és kapcsolt társaik s az ott dolgozók jövőjéről. Így többet veszíthetünk a vámon, mint amit nyerünk a réven. Kérdés az is, hogy a felsorakozott tárcák melyikénél kötnek ki majd az adóforintok.
Ismét itt a bizonytalanság. Bár valószínű, hogy az állami költségvetés lesz a nyerő.