Konszolidáció a kábelpiacon

Jelentős konszolidációra van még szükség a hazai kábelpiacon, hogy erős kihívója és ellensúlya legyen a hagyományos távközlési szolgáltatóknak – véli Betzalel Kenigsztein. A UPC Magyarország ügyvezetője nem mondott le mobilpiaci terveiről sem. A frekvenciatender kapcsán viszont kétségesnek tartja egy új, erős, hálózatot is építő szereplő megjelenését.

– Három területen – tévé, internet, vezetékes telefon – is versenyez Magyarországon a UPC. Hogyan értékeli az ezeken a piacokon az utóbbi egy-másfél évben végbement változásokat?

– Hét évvel ezelőtt a UPC ajánlott elsőként hármas díjcsomagot Magyarországon, amely mára általánossá vált a hazai távközlési cégek között. A szolgáltatások közül kettő, a tévé és az internet mutat nagy változásokat, a vezetékes telefonban nagy csodák nem várhatók, de még mindig szükség van rá. Ami a televíziót illeti, az ügyfeleink közel 50 százaléka már digitális adásokat néz, és utóbbiak több mint fele használja a digitális videorögzítő szolgáltatást is. Feljövőben van a nagy felbontású (HD) technológia is, de tudomásul kell venni, hogy ez egyelőre csak lassabban tud fejlődni. Még viszonylag kevés ugyanis az elérhető HD-csatornák száma. Szerintem akkor indulhat el ezen a téren a valódi szárnyalás, ha a két vezető kereskedelmi csatorna, az RTL Klub és a TV2 is elindítja a HD-adást. Már teszteltük a háromdimenziós (3D) technológiát is, itt viszont még nemigen van megfelelő tartalom, így ezzel csak jövőbeli lehetőségként számolunk. Az internetpiacon, az adatszolgáltatásokban a meghatározó paraméter az átviteli sebesség. Ma már a kábeles technológiával 10 megabit/s sebességnél alacsonyabbat nem is ajánlunk, a legnagyobb csomagunk pedig 120 megabitet nyújt, de a hálózatunk a jelenlegi fejlesztési szintjén akár a 160–250 megás sebességre is alkalmas. Utóbbiakra most még nem látjuk az igényt, talán egy-két év múlva.

– Néhány éve még szinte minden távközlési cég az optikai hálózatokban hitt, nagy ívű terveik voltak. A UPC milyen tempóban folytatja Magyarországon a műszaki fejlesztéseket?

– Eddigi működésünk során mintegy 500 millió eurót fektettünk be Magyarországon. Az ágazatra kivetett 6,5 százalékos különadó ugyanakkor átmenetileg parkolópályára küldte ezeket a beruházásokat. A váratlan többletteher miatt mostanában kétszer is meg kell néznünk, mire fordítjuk a rendelkezésre álló forrásokat.

– A legnagyobb konkurens már nem is hármas, hanem négyes ajánlattal versenyzik. A UPC Magyarország is évek óta dédelgeti ezzel kapcsolatos terveit. Mi most a stratégia a mobilpiacra lépéssel kapcsolatban?

– Szerencsére végre elmozdulás történt a mobilfrekvenciák terén, a fejleményeket figyelemmel kísérjük. Ugyanakkor továbbra is megfontoltan közelítünk a mobilpiachoz. Komoly kétségeim vannak afelől is, hogy lesz-e egyáltalán olyan szolgáltató, amelynek most lenne több százmilliárd forintban mérhető forrása a hálózat kiépítésére, ráadásul egy már éretté vált piacon. Folyamatosan vizsgáljuk egy virtuális szolgáltatási modell lehetőségét is. Ennek kapcsán már tárgyalunk a meglévő mobilszolgáltatókkal, de nem egyszerű a dolog, mivel Magyarországon az ebben az üzleti modellben megosztható hasznot tekintve kisebb a mozgástér, mint a nyugat-európai országokban.

– Van elmélet arra is, hogy az állam legyen a negyedik szolgáltató, amely majd megnyitja a kaput a virtuális szolgáltatók (MVNO) előtt.

– Nem hiszek abban, hogy az állam megfelelő szereplő lehetne akár csak az MVNO-k közvetítőjeként is. Ráadásul nem olyan egyszerű a meglévő állami hálózatok összerakása és teljes mobilhálózattá építése, ehhez is nagyon jelentős források kellenek. Az pedig több mint kétséges, hogy az állam ez utóbbiba be tudná vonni a potenciális virtuális szolgáltatókat, mivel ezek haszonrése jóval kisebb, mint a hálózatos szolgáltatóké. Ugyanakkor a kormányzati és társadalmi elvárásnak megfelelően egy életképes virtuális szolgáltató is tud nagyobb versenyhelyzetet generálni. Az előfizetőnek nem számít, hogy a piacon lévő szolgáltatók közül melyik virtuális és melyik nem. Az sem érdekli, hogy a hívása melyik mobilmárka bázisállomásán megy keresztül, számára az a lényeges, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást és hozzá kapcsolódó kedvező árakat kaphasson. A mobil-piac élénkítésére talán éppen egy kombinált megoldás lehetne a legalkalmasabb, amikor az új szereplők kölcsönös előnyökön alapuló és transzparens modell mentén, közösen hasznosíthatnák a frekvenciát a meglévő szolgáltatókkal – ezáltal élénkülne a verseny és a fontos beruházások is biztosan megvalósulnának. Több európai piacon az üzlet és a szabályozás ebbe az irányba mozdul el.

– De hiszen a frekvenciákkal való kereskedés volt épp a fő aggály a 2008-ban eredménytelenül zárult legutóbbi mobiltenderen is.

– Nem, ott inkább arról volt szó, hogy a frekvencia megvétele ne jelentsen könnyű pénzszerzési lehetőséget egy olyan cégnek, amely szolgáltatni tulajdonképpen nem is biztos, hogy akarna. A frekvenciakereskedelem, ha jól valósítják meg, kiváló eszköze a versenyélénkítés és az értékteremtő beruházások ideális egyvelegének.

– Egyre több a versenytárs a piac vezetékes szegmensében is, gomba módra szaporodnak a kisebb alternatív szolgáltatók, saját hálózatokat építve, többes csomagajánlatokkal. Mennyire befolyásolja ez a UPC stratégiáját?

– Nem olyan egyszerű ma már az új belépőknek valamekkora szeletet is kihasítani a piaci tortából. Ebben a szegmensben talán még nehezebb a hálózatot is építők helyzete. A piac meghatározó részét egy nagy hagyományos távközlési és egy vezető kábelszolgáltató látja el, a többiek legfeljebb regionálisan juthatnak kisebb-nagyobb piaci részekhez. Az, hogy mostanában egyre többen jelennek meg a piacon, legfeljebb rövid távon tartható fenn. A beruházásoknak ugyanis előbb vagy utóbb meg kell térülniük. Továbbra is állítom: a vezetékes szegmensben igazából két, hálózattal is rendelkező nagyméretű szolgáltatót képes hosszabb távon eltartani a magyarországi piac.

– Hogyan látja az ágazat további konszolidációját?

– Konszolidált, kiegyensúlyozott piaci helyzet szükséges a fenntartható infrastruktúra-alapú versenyhez. A kábelszektornak pedig további jelentős konszolidációra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon is megfelelő versenytársa, folyamatos fejlesztésekre ösztönző ellensúlya lehessen a hagyományos, inkumbens (a piacon már bent lévő) távközlési szolgáltatónak. A közelmúltban jelentős lépések történtek ebbe az irányba, és meggyőződésem, hogy a jövőben ez tovább folytatódik. Nincs felvásárlási kényszer, de a hatékony működéshez, a versenyben való helytálláshoz ebben az ágazatban elengedhetetlen a nagyobb üzemméret, a kritikus tömeg elérése és fenntartása. Nyitottak vagyunk, és folyamatosan kutatjuk a további lehetőségeket is. Mi legutóbb a FiberNetet szereztük meg, amelyet jó befektetésnek tartunk. A megvásárolt hálózatokat mára teljességgel alkalmassá tettük az összes szolgáltatásunk elérésére.

– Mennyire elégedett a UPC magyarországi üzleti eredményeivel az anyavállalat? Ha csak a számokat nézi, az utóbbi években igencsak sok-sok mínuszt láthat.

– Nincs mit tagadni, vannak még negatív számadatok az eredményeinkben, ennek felszámolására, a kedvezőtlen folyamatok megfordítására küldtek engem ide két évvel ezelőtt. Pozitívum, hogy ezek a mínuszok ez idő alatt lényegesen mérséklődtek. Jó irányba tartunk tehát, és előbb-utóbb a fordulat is bekövetkezhet. Csodát azonban nem lehet várni, különösen mostanában, amikor a piacon lényegében még nem múlt el a válság, és rövid időn belül erre nem is nagyon lehet számítani. A konkrét pénzügyi adatokat illetően azt is fontos tudni, hogy 2010-ben az üzemi eredményünk nagy mínuszában benne van egy jelentős egyszeri goodwill-leírás is. A mintegy 10 százalékos bevételcsökkenésben pedig szerepet játszott az is, hogy 2010-ben szerveztük ki a műholdas tévés üzletágat (UPC Direct).

Ő készítette elő, vezette be az összes ottani új digitális kábeles szolgáltatást. 2009 nyarától irányítja a UPC Magyarországot. Házas, három gyermeke van.

Ő készítette elő, vezette be az összes ottani új digitális kábeles szolgáltatást. 2009 nyarától irányítja a UPC Magyarországot. Házas, három gyermeke van. A cég A UPC Magyarország az egyik vezető televíziós, széles sávú internet- és telefonszolgáltató hazánkban. A cég a Liberty Global nemzetközi kábeloperátor százszázalékos tulajdonú leányvállalata.

A Liberty Global tíz európai országban, valamint Ausztráliában és Chilében nyújt tévés-, hang- és széles sávú internetszolgáltatásokat.

A magyar cég az 1,2 millió hazai háztartást elérő hálózatain összesen 1,4 millió szolgáltatást üzemeltetett, 314 ezer analóg és 265 ezer digitális kábeltelevíziós, valamint 378 ezer széles sávú internetes és 281 ezer telefonos előfizető számára.

A hazai tévépiac vezető szolgáltatója, az internetpiacon a második, míg a vezetékes telefonpiacon a harmadik legnagyobb szereplő.-->