Szarvas nem mond le beruházásról

– Miért fontos egy település számára, hogy helyi és országos szinten is működő gazdasági, társadalmi és politikai kapcsolatrendszere legyen?

– Nálunk alapvetés, hogy a város első számú vezetője és a képviselő-testület – politikai hovatartozástól függetlenül – beszélő viszonyban legyen a térség mindenkori parlamenti képviselőivel. Nem kell feltétlenül lojálisnak lenni, de amit a város érdekei megkövetelnek, azt meg kell tenni. A helyi közösség bizalmának elnyerése és megőrzése rengeteg munkát és alázatot követel. A polgármestertől mint a választott képviselőtől a lakosság a mindennapos problémákra is válaszokat vár. Orvosolni kell a bajokat még akkor is, ha nincs rá optimális vagy törvényi megoldás. Ellenkező esetben gyűlnek az indulatok, ez a település jövőjét is veszélybe sodorhatja. Nálunk a pontos elszámolás a hoszszú barátság, vagyis a közbizalom alapja. Átláthatók, transzparensek a pénzügyeink, teljes a nyilvánosság. Döntéseinkbe a civil szférát is bevonjuk.

– Milyen forrásokból tudja a város a fejlesztéseket finanszírozni? Mennyire stabil a költségvetése, sikerült-e a jelenlegi válságos években a kiadásokat kordában tartani?

– Fejlesztésre a rendszerváltás első felében nem volt igazán pénz. A Széchenyi-terv nyitott 2000-től új lehetőségeket előttünk, ám a Medgyessy-kormány közalkalmazotti béremelése miatt 2002–03 között mintegy félmilliárd forint működési hiányt halmoztunk fel. Kisebb-nagyobb konfliktusok árán stabilizáltuk a helyzetet. Gazdálkodásunkat racionalizáltuk, a zökkenőmentes működés érdekében a valós forrásokhoz rendeltük a feladatellátást. Az önkormányzat gazdálkodását azóta a józanság jellemzi: úgy élünk, hogy mindig van elegendő pénzünk a város működtetésére, rendelkezünk elegendő tartalékkal, miközben értékes fejlesztéseket hagyunk unokáinkra örökségül. Büszkék vagyunk az egészségügyi alap- és szakellátás színvonalára és eszközparkjára, amelyet az ellátásban részt vevő orvosok közös vállalkozásban üzemeltetnek sikeresen. Az már egy másik kérdés, hogy az OEP-finanszírozás problémáit mi nem tudjuk megoldani. Közoktatásunk a felelősségvállalás jegyében működik. Összevont intézményünk garantálja a gyermekek tudását, és ami nagyon fontos, a nevelését is az oktatás ideje alatt. Mindig annyit költünk a rendszerre – fejlesztésekre és az oktatói létszám fenntartására –, amennyi feltétlenül kell. Az alkalmazottak létszámában is hasonló a szemléletünk. Hiszen ha egy fővel több a létszám, mint amennyire szükségünk van, akkor éves szinten 4-5 millió forint lesz a többletkiadásunk. Ezt egy kisváros nem engedheti meg magának. A teljes intézményhálózat üzemgazdasági kontroll mellett működik.

– Vannak-e olyan területek, ahol nem a tervek szerint alakultak a dolgok?

– A helyi gazdaságfejlesztésben és a foglalkoztatásban. Bár önkormányzatként korlátozottak a lehetőségeink, érdekünk, hogy minél több vállalkozás működjön Szarvason, hiszen ettől függ a helyi adóbevétel nagysága, az itt élő emberek életszínvonala. Szeretnénk, ha minél kevesebb ember élne segélyből. Jelenleg 1800 vállalkozás működik Szarvason, közülük nagyon sok az olyan családi cég, amely önfoglalkoztató. A válság miatt nyolcszáz mikrovállalkozást mentesítettünk az adófizetési kötelezettség alól, a nagy cégeknél pedig kis léptékű adócsökkentés történt. Türelmesek vagyunk adófizetőinkkel, indokolt esetben átütemezésre is hajlandók vagyunk. Tavaly új inkubátorházat adtunk át, ötven százalék önerő mellett brüsszeli pályázati forrásból. Az itteni bérleti díjakat is csökkentettük. Az iparűzési adóból félmilliárd forint bevételünk volt, ez a költségvetés 10 százaléka. Az önkormányzat a közfoglalkoztatás keretében tavaly 350 embernek adott munkát. Ügyelünk arra is, hogy mindenki a képzettségének megfelelő munkát kapjon. Nem küldünk például diplomásokat fizikai munkára, őket a gyermekellátás vagy például az idegenforgalom területein alkalmazzuk.

– Szarvas szeretné kihasználni a még 2013-ig rendelkezésre álló brüsszeli pályázati forrásokat, további fejlesztéseket megvalósítani. Jelent-e korlátot az önerő?

– Korábban mintegy kétmilliárd forintnyi kötvénykibocsátásból fedeztük az önerő egy részét, és most újabb tranzakcióra készülünk, mert pénzügyi válság idején sem állhatnak le a fejlesztések; élni kívánunk az EU által biztosított támogatási lehetőségekkel. A válság ellenére kedvező feltételekkel tudunk kötvényeket kibocsátani. Arra vigyázunk, hogy az ebből adódó kötelezettségek harmonizáljanak a költségvetés teherbíró képességével. A kiadásokat egy-egy ciklusra bontjuk, azon belül is évekre, és csak annyit költünk, amennyire van fedezetünk, a büdzsét működési többletkiadások nem nyomasztják. A kötvények forrásait kizárólag fejlesztésekre fordítjuk, és figyelünk arra, hogy a beruházások a gazdaságosabb működtetést szolgálják. Korszerűbb egészségügy, élhetőbb kisvárosi környezet, a sport és a rekreáció feltételeinek megteremtése közvetetten, de hoz nyereséget, hiszen az emberek aktívabbak, több és kreatívabb munkára képesek, és kevésbé terhelik az önkormányzat szociális és egészségügyi büdzséjét. Az alaptőkét kamatoztatjuk, a hozamokból kockázati tartalékot képzünk, hogy fedezni tudjuk az árfolyam-ingadozások többletköltségeit. A beruházásokkal és ingatlanvásárlásokkal jelentősen növeltük a város vagyonát.

– Melyek a legfontosabb beruházási tervek?

– A szennyvíztisztító bővítése és korszerűsítése másfél milliárd forintból, amelyre kedvezményes hitelt tudunk felvenni, és pályázati forrással is ki tudjuk egészíteni. Az utak fejlesztéséről sem mondunk le, bár az ilyen jellegű beruházásokra nincs kedvezményes hitellehetőség. Ha marad szabad forrásunk, pályázunk a belterületi útépítés folytatására. Bízunk abban is, hogy az állami költségvetés a jövőben fedezi az önkormányzatok kötelező feladatellátási kiadásait. Szarvas úgy látja el már ma is önként és kötelezően vállalt feladatait, hogy konkrét költséghelyre kerül minden egyes kifizetés, folyamatosan ellenőrizhető a bevétel és a kiadás. Az analitikus nyilvántartásunkra a nyomonkövethetőség a jellemző. A bölcsőde például a legdrágább feladatellátás, a költségek felét sem kapjuk meg. Az iskolai alapfokú ellátást az állam 53 százalékban finanszírozza, miközben az indokoltnál egy fillérrel sem költünk többet.

– Melyek voltak a lakosság komfortérzetét javító, a vállalkozások versenyképességét erősítő, meghatározó programok?

– Építettük inkubátorházat, ahol közel harminc vállalkozás működik. Óriási erőfeszítéseket tettünk a csapadék- és belvízelvezetés megoldására. Eddig közel egymilliárd forintot költöttünk a közművek felújítására. A város több pontjára telepítettünk térfigyelő kamerákat. Új autóbusz-megállók épülnek és nagyon sok kerékpárút. Büszkék vagyunk arra, hogy a szociális és a gyermekjóléti ellátás egész évben üzemel, vigyázunk az idősekre, és a gyermekek iskolai szünetekben a szülők számára is megnyugtató helyen töltik el a szabadidőt. Nem mondtunk le a gimnázium fenntartásáról, mert fontosnak tartjuk, hogy a tizenéves fiatalok ne szakadjanak ki a családból, maradjanak még a helyi pedagógusok és a szülők felügyelete alatt. Kiemelt figyelmet kap a szakképzés, hogy a helyi vállalkozók részére jól képzett munkaerőt tudjunk biztosítani. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatósághoz csatlakozva pályázunk a holtágak vízfrissítő rendszerének a kiépítésére. Folytatjuk a játszóterek építését. Új kulturális tereket hívtunk életre, hogy a lakosságnak válság idején se kelljen lemondani a zenéről, színházról, irodalomról. Saját színházat üzemeltetünk. Az idei nyár új attrakciója a belvárost átszelő Körös-holtágra épült vízi színház, amelyet a Békés Megyei Jókai Színház üzemeltet.

– A jóléti beruházások Szarvas idegenforgalmi vonzerejét is növelik. Mennyire sokszínű a turisztikai kínálat?

– A Körösök völgye legszebb részén található a város, a holtágakban gazdag halállomány található, ez a horgászok számára igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál. A lovas és a kerékpáros turizmus szerelmesei részére Szarvas egyre komolyabb vonzerőt jelent a korszerűen kiépített infrastruktúrának köszönhetően. Kiváló szolgáltatásokat nyújtó szállodák és panziók várják a látogatókat. Gyógyvizünknek köszönhetően az egészség- és a gyógyturizmusban is egyedülálló szolgáltatásokat tudunk nyújtani. Csodálatos az arborétum és a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz tartozó védett természeti környezet, a növény- és madárvilág. Nyáron számos rendezvény színesíti a város életét, és a most átadott vízi színház egész nyáron vonzó programokat kínál a művészetet kedvelő turisták részére is. Új sétányok, történelmi emlékutak épültek. A helyi turizmus és idegenforgalom irányítását eddig a város látta el, az idegenforgalmi bevételeket fejlesztésekre fordítottuk. A jövőben az ágazat szereplői egyesületet alapítanak, mi a feladatot átadjuk részükre, mert hiszünk abban, hogy saját feladatkörben a jelenleginél is átütőbb lehet Szarvas turisztikai vonzereje.

A Szarvasi Építőipari Szövetkezetben és a Vasipari Szövetkezetben dolgozott építésvezetőként. Később a város költségvetési üzemében – Komép – a kommunális és városüzemeltetési területet vezette, majd igazgatóhelyettesként irányította a vállalatot egészen polgármesterré választásáig. Igazgatásszervezésből szerezte első diplomáját az Államigazgatási Főiskolán. A Debreceni Egyetemen településüzemeltető szakmérnöki szakon diplomázott.

1990-től önkormányzati képviselő Szarvason, 1993-ban lesz a városi Fidesz-csoport tagja, 1996-tól a párt megyei alelnöke. Országgyűlési képviselő 1998 óta.

Jelenleg a számvevőszéki és a költségvetési bizottság tagja.

Szarvas város polgármestere 1998 óta.

Nős, egy leány apja.

A Szarvasi Építőipari Szövetkezetben és a Vasipari Szövetkezetben dolgozott építésvezetőként. Később a város költségvetési üzemében – Komép – a kommunális és városüzemeltetési területet vezette, majd igazgatóhelyettesként irányította a vállalatot egészen polgármesterré választásáig. Igazgatásszervezésből szerezte első diplomáját az Államigazgatási Főiskolán. A Debreceni Egyetemen településüzemeltető szakmérnöki szakon diplomázott.

1990-től önkormányzati képviselő Szarvason, 1993-ban lesz a városi Fidesz-csoport tagja, 1996-tól a párt megyei alelnöke. Országgyűlési képviselő 1998 óta.

Jelenleg a számvevőszéki és a költségvetési bizottság tagja.

Szarvas város polgármestere 1998 óta.

Nős, egy leány apja.-->