Az Európai Unió évek óta társfinanszírozza a gazdasági tevékenységet élénkítő, illetve további munkahelyeket és beruházásokat generáló projekteket. Az uniótól Magyarország 2004. májusi csatlakozása óta 8,7 milliárd euró (mostani árfolyamon durván 2400 milliárd forint) hozzájárulást kapott. Ezek a befektetések a projektek költségeinek akár a 85 százalékát is fedezték, a maradék pedig állami és magánforrásokból érkezett. A költségek és felelősségi körök megosztásának ez a rendszere számos, mindkét fél számára előnyös beruházást, projektet eredményezett, például a munkájukat elveszítő dolgozók átképzése, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése vagy a környezetvédelem terén. Az Európai Szociális Alapnak köszönhetően új típusú segítséget lehetett nyújtani a hátrányos helyzetűeknek, hogy új foglalkoztatási vagy oktatási lehetőségeket érhessenek el. Erre jó példa a tanodahálózat, ahol halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok vehetnek részt iskolán kívüli tevékenységekben.
Manapság az államadósság-válság, a költségvetés megszilárdításának szükségessége és a magánszektor befektethető forrásainak a hiánya társfinanszírozott projektek sokaságát sodorja veszélybe. Késés, csökkentés, törlés: a nemzeti hatóságok számos országban küzdenek projektjeik finanszírozásának akadályaival.
A gazdasági válság tanulsága, hogy az EU finanszírozásának anticiklikus védőeszközként kellene működnie. Ez az oka annak, hogy az Európai Bizottság a 2013 utáni uniós büdzsére vonatkozó javaslatában a költségvetési fejezeteken belül és közöttük egyaránt nagyobb rugalmasságot ajánl. Ha azonban a tagállamokat abban is szeretnénk segíteni, hogy a versenyképesség és az egészséges költségvetési politika ikerkövetelményeinek megfeleljenek, akkor ma kell cselekednünk. Ezért ideiglenesen kivételes intézkedéseket javasoltunk, hogy életben tartsuk a létfontosságú projekteket, a pénzeket pedig gyorsabban lehessen oda csatornázni, ahol a legnagyobb a szükség.
Konkrétan – José Manuel Barrosónak, a bizottság elnökének kezdeményezésére – azt javasoljuk, hogy a projektekhez adott EU-hozzájárulás mértékét „kipótoljuk” 95 százalékra. Arra is javaslatot teszünk, hogy amikor a nemzeti hatóságok igénybe kívánják venni a „kipótlást”, akkor ezt új, gyorsított módszerekkel tesszük lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti hatóságok kisebb finanszírozási teherrel szembesülnek, a pénzek pedig már akár 2012 elején megjelenhetnek a terepen, és így azonnal hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez.
A javaslatok mögötti elvet júniusban az EU 27 állam-, illetve kormányfője Görögország vonatkozásában egyhangúlag támogatta. Az Európai Bizottság most úgy véli, ezt a rugalmasságot minden olyan tagországra ki kell terjeszteni, amely a válság során az EU támogatására szorult. Ezek közé tartozik Görögország, Portugália, Írország, Románia és Lettország, illetve Magyarország is, amely 2008 és 2010 között részesült ilyen segítségben.
Ez a különleges rugalmasság számos előnnyel járna. Az első a költségvetési hiány azonnali javulása, hiszen a jelenleg zajló kiemelt projekteknél a kiegészítő finanszírozás visszamenőlegesen is érvényes lenne. Másodszor segíthetné a nemzeti kormányokat abban, hogy barbár megszorítások helyett intelligens fiskális konszolidációt hajthassanak végre. Végül az egyes projektek megvalósulása során ezek a források továbbra is munkahelyeket teremtenének és fokoznák a versenyképességet, erre a teljes kilábaláshoz nagy szükség van. Az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyása után Magyarország 2012-ben akár 308 millió euró kiegészítéshez is hozzájuthat. Az egész EU-ra vetítve ez az összeg 2,8 milliárd euró.
Mindez ráadásul az európai adófizetőknek sem kerül többe. Ellenben biztosítja, hogy a már elkülönített – és nemzeti önrész híján egyébként elvesző – pénzeket fel lehessen használni, mégpedig azokban az országokban és azoknál a projekteknél, ahol a legnagyobb hatást tudják elérni.
Amikor a fellendülés még ilyen törékeny, meggyőződésünk szerint a gazdasági tevékenység és versenyképesség ilyen stimulálása a helyes lépés. A költségvetési hiányt mindenképpen csökkenteni kell, azonban ezt úgy kell tenni, hogy növekedést jelentő munkahelyeket teremtsen. Szintén alapvető fontosságú, hogy a Magyarországhoz hasonló országok továbbra is vonzók legyenek a befektetőknek – mi pedig az itt élő emberek tudásába és képességeibe fektetünk be. Ezért kell a lehető legjobban felhasználni az Európai Szociális Alap rendelkezésre álló forrásait, felgyorsítva az oktatást és képzést támogató programokat, s azokat is, amelyek segítik a gyermekszegénység elleni küzdelmet, elősegítik a romaintegrációt vagy javítják a fogyatékkal élők foglalkoztatási esélyeit.
A társfinanszírozás elve ugyan továbbra is megmarad, ám az uniós források rugalmasabbá tételével minden fél képes lesz teljesíteni feladatait, valamint növekedést és munkahelyeket tud teremteni. Ráadásul továbbra is támogatjuk Magyarországot a strukturális alapokhoz kapcsolódó programok szervezetének javításában és az ilyen befektetéseket előkészítő technikai jellegű munkában.
A kezdeményezés legfontosabb üzenete azonban az, hogy az Európai Unió továbbra is hisz a magyar gazdaság már megindult fellendülésében. Most az Európai Parlamenten és a – tanács által képviselt – tagállamokon van a sor, hogy jóváhagyják a javaslatot. Ezt követően pedig a nemzeti hatóságoknak kell eldönteniük, hogyan éljenek ezzel a lehetőséggel a legjobb hatás elérésére, és hogyan csökkentsék tovább a bürokráciát, hogy az EU strukturális forrásai a lehető leggyorsabban és a lehető legjobb célra legyenek felhasználva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.