Lemondhatunk a negyedik mobilszolgáltatóról? - Elemzés

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság augusztus 4-én hirdette meg az LTE-technológia magyarországi elterjedéséhez szükséges frekvencia aukcióját. Az aukció kétfordulós, az elsőben a jelenlegi szolgáltatók nem indulhatnak. Számukra csak akkor van lehetőség az LTE-hez szükséges frekvencia megszerzésére, ha az első forduló sikertelenül zárul, tehát nem lesz olyan vállalkozás, amely meg kívánná venni a felkínált frekvenciát. De vajon menynyire reális az a várakozás, hogy egy negyedik szolgáltató is megjelenik majd a magyar piacon?

A kiírás szerint csak azon társaságok indulhatnak az aukción, amely legalább ötéves elektronikus hírközlési tapasztalattal és saját lakossági ügyfélszolgálattal rendelkeznek, valamint legalább kétmillió lakossági ügyfelet szolgálnak ki. Az aukción külföldi társaságok is részt vehetnek. Ezen túlmenően a kiírás és a piaci várakozás alapján több milliárd forint befektetés szükséges egy új mobilszolgáltató piacra lépéséhez.

A feltételek is azt sugallják, hogy a kiíró elsősorban tőkeerős, több éve működő lakossági távközlési szolgáltatók részvételére számít. Az elmúlt hónapokban több magyarországi cég is jelezte indulási szándékát a 4G-aukción, ugyanakkor kérdéses, lesz-e olyan, amelynek megvan a megfelelő anyagi háttere és szándéka ahhoz, hogy egy már eleve telítettnek tekinthető piacra belépjen, és emellett meg tud felelni a kiírás feltételeinek. Ilyenek lehetnek például a kábelszolgáltatók, amelyeknek komoly lakossági ügyfélbázisuk és komplex vezetékes szolgáltatási portfóliójuk van, a mobilszolgáltatás hiánya miatt azonban nem tudnak teljes körűen versenyezni a jelenlegi mobiltársaságokkal. Közülük azonban még senki sem kötelezte el magát nyilvánosan az indulás és az ajánlattétel mellett.

Ha pedig nem lesz ilyen magyarországi szolgáltató, vajon lesz-e olyan nemzetközi, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező társaság, amelyet érdekelne a magyar piacra való belépés? Ennél a kérdésnél a fentieken és a szándékon kívül számításba kell venni azt is, hogy Európában az elmúlt pár évben több országban is aukcióra bocsátották a 4G-hez szükséges frekvenciákat, így például Németországban, Lengyelországban, Dániában már 2010-ben, de például Franciaországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Spanyolországban az idén zajlottak le vagy zajlanak ezek. A sorozatos aukciók miatt a külföldi társaságoknak több országban is lehetőségük van új belépőként szolgáltatás elindítására, így biztosan mérlegelni fogják, mely országban tudják a leghatékonyabban hasznosítani a terjeszkedésre szánt erőforrásaikat.

Amennyiben az aukció első fordulójában nem adják el a meghirdetett frekvenciablokkot egy új belépőnek, a meglévő szolgáltatók ügyfelei viszonylag rövid időn belül lényegesen gyorsabb szolgáltatáshoz is hozzájuthatnak. Egy negyedik szereplő megjelenésére azonban így belátható időn belül már csak úgynevezett virtuális mobilszolgáltatóként (MVNO) van lehetőség. A virtuális szolgáltató ugyanis nem rendelkezik saját hálózattal, a szolgáltatáshoz szükséges technikai hátteret egy hálózattal már rendelkező távközlési cégtől veszi igénybe (ilyen például Nagy-Britanniában a Virgin Mobile). Bár a feltételek ehhez már jelenleg is adottak, ilyen szolgáltatással Magyarországon még senki sem indult el. Ráadásul olyan kötelezettség, amely elősegítené az MVNO-k megjelenését (azaz előírná, hogy a meglévő szolgáltatók hálózatát meg kell nyitni ilyen szolgáltatók számára) az aukciós kiírásban sem található meg.
Hogy a fentieket figyelembe véve vajon tényleg lesz-e Magyarországon negyedik mobilszolgáltató, az 2011. november 21-ig, az aukció első fordulójának lezárására megállapított időpontig biztosan kiderül.