Szemben evez az árral a svájci jegybank

Tegnap a néhány hete még csak a devizahitelesek rémálmaiban létező 250-es szint is megdőlt, sőt közel kerültünk ahhoz a 257-es keresztárfolyamhoz is, amelyre kedvezőtlen pálya esetén tesztelte a Magyar Nemzeti Bank a hazai bankrendszert.

Némi vigaszt jelent persze a terheiket egyre nehezebben törlesztő adósoknak, hogy jövő hét péntektől már lehet igényelni a törlesztőrészletek árfolyamának fixálását, és a gyorsan lépő adósok akár már októbertől 180 forintos árfolyam mellett fizethetik a hiteleiket. Igaz, a kedvezménynek súlyos ára van, hiszen három év múlva kamatostul kell visszafizetni a mostani könnyítést, ami annál nagyobb lesz, minél többet erősödik időközben a svájci frank.

Ha bekövetkezik – amitől most már egyre többen tartanak – a paritás az euró és a svájci frank között, akkor három év múlva a most kedvezményt kérő hitelesek nagyjából a törlesztőrészleteik megduplázódására számíthatnak. Ekkor kérdésessé válik, mennyien bírják majd a megnövekedett terheket, és ez hogyan fogja érinteni a bankrendszer stabilitását.

Megkönnyebbülést csak az jelentene, ha gyengülne a frank, erre viszont kevés a remény. A Svájci Nemzeti Bank tegnap ugyan lépett ez ügyben, csökkentette a kamatszintet, és a devizapiaci intervenciókra is elkülönített tartalékokat. Sokan kételkednek viszont abban, hogy ezek az intézkedések valóban hatásosak lesznek. Az árral szemben ugyanis nehéz evezni, az alpesi devizát ugyanis azért veszik, mert Svájc gazdasága erős, s az adósságproblémákkal küzdő eurózónából és Egyesült Államokból oda menekül a tőke. Ezen változtatni pedig csak úgy lehet, ha a beteg gazdaságok is egészséges pályára kerülnek.