Jól keresnek rajtunk? - Az igazság a magyar bankrendszerről

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke
Megbízható motor
„A magyar bankrendszer tőkehelyzete és háttere stabil. Bankjaink megfelelnek az európai uniós előírásoknak, és a célvizsgálatokon szereplők az élmezőnyben végeztek. A nem teljesítő hitelek azonban korlátozzák a jövedelemtermelő képességet, a válságkezelés során pedig a kormány kiugróan magas bankadót vezetett be. A túlterhelés növekvő igények esetén korlátja a finanszírozásnak, veszélyezteti a magyarországi pénzügyi szektor régiós versenyképességét, s mindez nehezíti a gazdasági talpra állást, kibontakozást. A céltartalékolás pozitív alakulása, valamint a bankadó 2013. évi kivezetése eredményeként viszont a hazai bankrendszert a magyar fejlődés erős és megbízható motorjának tételezhetjük fel a jövőben is.”

Boros Imre közgazdász
Kockázatkerülés
„A magyarországi bankok nincsenek rosszabb helyzetben, mint az amerikai vagy a nyugat-európai társaik. A frankhitelek magas aránya viszont kockázatot jelent nekik. Ez a kockázat azonban csak akkor válik veszteséggé, ha a pénzügyi hatóságok a jelenleginél magasabb tartalék képzését írják elő a kétessé váló hitelek után. A veszteségek miatt akár tőkepótlás is szükséges lehet, ám annak összege eltörpül a bankok utóbbi 10-12 évben elért nyereségéhez képest. Nincs probléma a bankok hitelezési képességével sem. A mérsékelt hitelezési aktivitás oka nem a forráshiány, hanem az, hogy a bankok nem vállalják a vállalkozások finanszírozásának növekvő kockázatát, inkább jegybanki betétben tartják a pénzüket.”

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője
Sérülékenység
„A bankrendszer tőkehelyzete stabil, a tőkemegfelelési mutatók magasak, és a meglévő tőke jórészt alapvető tőkeelemekből áll – részben a felügyeleti felülvizsgálatoknak köszönhetően. Kockázat viszont a bankszektor egy részének vesztesége és a legtöbb jövedelmező bank alacsony nyeresége. A szektor első félévi profitja jórészt egy bankhoz kötődik, s a korábbinál jócskán alacsonyabb céltartalékképzéssel is magyarázható. Év végéig az értékvesztésképzés nőni fog. A tőkearányos jövedelmezőség júniusban így is fél százalékra esett vissza a 2010 közepi 7,7 százalékról. A hitelezési aktivitás tovább csökken a lakossági és vállalati hitelkereslet visszaesésével, miközben a bankok növelnék a kínálatot.”

Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke
Eltérő eredmények
„A bankok idei eredménye első pillantásra azt sugallja, hogy ügyfeleik nehézségei ellenére nagyon jól megy nekik. Teljesítményük és eredményességük azonban a korábbi évektől eltérően nem homogén. Létezik egy-két nagyon jó jövedelmezőségű bank, többségüknek viszont csökkenő nyereséggel vagy veszteséggel kell szembesülniük. Például a nyolc legnagyobb bank közül az idén négy volt veszteséges. Tőkeoldalról nézve a bankokat a helyzet jelenleg megnyugtató, de hosszabb távon kérdés, hogyan alakul az ügyfelek fizetőképessége és a gazdaság állapota. Összességében csak egyedi bankokról mondhatjuk ki, hogy azok jó állapotban vannak, de a bankrendszer egészére és annak minden tagjára ez nem teljesen igaz.”

Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa
Csökkenő hitelezés
„Tőkehelyzetét és eredményességét tekintve meglepően jó állapotban van a magyar bankrendszer, annak ellenére, hogy romló hitelportfólió, csökkenő hitelezési aktivitás mellett már második éve tetemes különadót kell fizetniük. Az idén is nőtt a bankok saját tőkéje, a tőkemegfelelési mutató 13 százalék fölött van. A szektor 140 milliárd forintos első félévi adózott eredményét azonban zömmel egyetlen bank hozta össze. Kérdés, hogy a hitelezési veszteségek hatására az idén is nő-e a második fél évben a céltartalékigény. A stagnáló gazdaság számára a fő problémát a hitelezés folyamatos csökkenése jelenti: a háztartások másfél éve nettó törlesztők, és a vállalatok nettó hitelfelvétele is 0 körüli volt az év első felében.”