Miért nem irtják ki a cégpiaci élősködőket?

Tizenhat éve, amióta a követeléskezelési szakmában tevékenykedem, várom, hogy észrevegye az ország vezetése, hol folyik ki a legtöbb pénz az államkasszából. Százmilliárdok tűnnek el évről évre megtorlatlanul a magyar gazdaságból. Mi követeléskezelők és az általunk képviselt hitelezők magunkra maradtunk a rendszerváltás óta. A szabályozás sokszori próbálkozásra sem bír olyan irányba mozdulni, amelyre azt lehetne mondani, Magyarországon van hitelezővédelem.

2009-et írtunk, amikor egy cégvezető csődbe vitte építőipari cégét több mint 600 millió forintos szállítói és banki tartozással. A cég üres volt, senki sem kapott egy fillért sem. Ugyanez az ember a felszámolás elrendelésével egyidejűleg másik céget alapított, immáron válságmenedzserként, hogy trükkjeire másokat is
tanítson. Kutyából nem lesz szalonna, ahogy az öregek mondják – itt sem lett: a tanácsadó cég adószámát felfüggesztették, két végrehajtás van bejegyezve a cégkivonatra. 2011 tavaszán ugyanezen delikvensünk újabb céget alapított, melynek adószáma szintén fel van függesztve, de a vállalat tevékenységi köre most már vezetési tanácsadás. 2011 januárjában pedig egy újabb építőipari céget is bejegyeztetett… Hol vannak a hatóságok, hogy megállítsák? Elméletileg van törvényünk, amely eltiltja a felszámolt válla-latok ügyvezetőit…

Milyen cégvilágban élünk? Nem európaiban, az biztos. Egyhetes pillanatkép: több százezer forintos szolgáltatói számlatartozás miatt személyesen keresünk fel egy adóst Budapesten. Hüledezve megyünk egyre lepusztultabb utcákon, mire megérkezünk egy udvarba, ahol mindent lom és szemét borít. Az egyik udvari lakásban strandpapucsban, szétmosott otthonkában egy matróna nyit ajtót, akitől udvariasan érdeklődünk a keresett cég iránt. Hátramegy és előhoz egy Schindler listája hosszúságú leporellót, amelyen kikeresi a cég nevét. Közli, igen, itten van bejegyezve, de nem vesz át se levelet, se üzenetet, mert az a … nem fizette be a székhelybérleti díjat. Azzal a fintorral távozunk, hogy itt sem fogunk behajtani, és a hitelezőnk megint hoppon marad. Miért nincs a székhelyszolgáltatásnak fel-tételrendszere? Jogszabályaink szerint székhelyszolgáltatást csak ügyvéd végezhet. Ezt miért nem ellenőrzi senki? A legnépszerűbb internetes kereső a székhelyet biztosítunk kifejezésre 426 ezer találatot ad.

Hol lehetne még élősködőt irtani? Pénztelenség ide vagy oda, évek óta tendencia, hogy több cég alakul, mint amennyi megszűnik. Ez év első felében 9500 került felszámolás alá, de 25 ezer alakult. A felszámolt vállalatok tulajdonosainak több mint a fele alapít másik céget. Nyilván lenne mit keresgélni az ő házuk táján.

Évek óta küzdök azért, hogy amennyiben egy cégben tulajdonosváltás történik, az üzletrész adásvételével egyidejűleg kötelező legyen egy mérlegbeszámoló leadása. Ez ugyanis rögzítené az eladáskor a cég valós állapotát, azt, hogy adóssággal volt-e terhelve, volt-e vagyona a tulajdonoscsere idején, avagy sem. Van még ország Európában, ahol a médiában nyíltan lehet hirdetni az eladósodott vállalatok adásvételét jogi garanciával? Élelmes tanácsadók ukrán, szerb, román, magyar hajléktalanoknak értékesítik a bedőlt cégeket, és mindezt naponta hirdetik. Az eladósodott cégek tömeges értékesítése kárt okoz az államnak, a hitelezőknek, a bankoknak. Miért hagyjuk?

Követeléskezelőként örömmel adnék tanácsot az ország gazdasági vezetésének arról, hogyan lehetne gyorsan és a hitelezők érdekében eredményesen visszaszorítani a gazdasági visszaéléseket. Több tízezer adóstól tanuljuk évek óta, hogyan kell kibújni a fizetési kötelezettségek alól; fordítsuk a mi oldalunkra a tudást. Ebben a harcban az állam, a hitelezők, a befektetők és  a munkavállalók egy oldalon állnak. Takarítsuk már ki végre együtt a másik oldalt.

A szerző a Direktinfo Kft. ügyvezetője

Csatlós Csilla-->