Mi történne a magyar cégekkel, ha felbomlana az eurózóna?

Mi történne a hazai vállalatokkal, ha egyik napról a másikra összeomlana az euró? A szóban forgó kockázat egyelőre még mindig relatíve kicsi, de már nem annyira, hogy felesleges lenne foglalkozni vele. Az események eszkalálódhatnak annyira, hogy minden politikai szándék ellenére se lehessen már egyben tartani a valutauniót. Például Görögország csődje magával ránthat több más országot is, amelyek bedőlésükkel alááshatják az európai bankrendszer egészét, hogy aztán az egyes bankok nemzeti szinten történő kimentése már csak a saját jegybankok segítségével legyen politikailag lehetséges.

Az eurózóna esetleges szétesése nagyon bonyolult helyzetet teremtene a magyar vállalatok számára is. A legnagyobb fejfájást minden bizonnyal az a kérdés okozná, hogy mennyit is ér az euróban nyilvántartott bankbetétjük (az euróhiteleikkel kapcsolatos kérdések pedig másokat fognak hasonló bizonytalanságban tartani). Mind a betétek, mind a követelések esetében a fundamentális problémát az jelentené, hogy a valutaunió szétesésével automatikusan megszűnne az Európai Központi Bank (EKB) befolyása is az események menetére. Valutacserék esetében rendszerint van egy központi bank, amelyik levezényli az átállást, megállapítja a régi és az új valuta közti átváltási időszakot, illetve az átváltási arányokat. Az EKB mint egy megszűnő valutaunió jegybankja azonban nem rendelkezne semmilyen kényszerítő erővel a korábbi tagállamok valutapolitikáját illetően.

Melyik euró lenne márkára váltható és melyik frankra? A németországi német tulajdonú bankok természetesen automatikusan márkaalapra állnának át, és ezzel nem is lenne semmi különösebb nehézség. A francia tulajdonban lévő németországi bankok helyzete egy kicsit összetettebb, mert anyavállalati hiteleik valószínűleg frankban lesznek kimutatva, ezért a németországi márkára való átállási kényszer komoly kockázatokat fog jelenteni számukra.

De még ennél is bonyolultabb a magyarországi bankok kérdése. Ők mire váltanak? Egy az egykori eurót leképezni hivatott valutakosárra? Vagy az egyik márkára, a másik frankra? Vagy a nagy bajban lévő külföld egyszerűen elengedi a kezüket, és nem váltják az eurójukat semmire? Esetleg belép az Magyar Nemzeti Bank, és forintra vált mindent?

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az eurózóna összeomlása minden bizonnyal számos bank csődjével is járna. Az egyes országok kormányai viszont a jelenlegi eladósodottsági szintjük mellett legfeljebb a rendszerszinten fontos nagybankok megmentését garantálhatják. De ezek esetében sem automatikus, hogy a szóban forgó nagybankok külföldi leánybankjai is beleférnének a csomagba.

Nagyon nehéz elképzelni, hogyan lenne elkerülhető az euró körüli káosz egy ilyen esetben (ne felejtsük el, hogy a valutaunió esetleges összeomlása minden bizonnyal hirtelen zajlana le). Ha pedig ezek a folyamatok egyszer beindulnak, akkor a magyar vállalkozásoknak már minden bizonnyal késő lesz elkezdeni reagálni. Egyik pillanatról a másikra olyan helyzet alakulhat ki, ahol a cég márkában van eladósodva, de a készpénz-állománya frankban vagy forintban van, miközben ezek árfolyama vadul ingadozik. És akkor még azt feltételezzük, hogy minden vállalati betét biztonságban lenne.

Bár továbbra is egy viszonylag távolinak tűnő kockázatról van szó, az eurózóna hirtelen felbomlása rengeteg kárt okozhat a hazai vállalkozásoknak. Ezért a következő hetekben, hónapokban a felelős vállalatvezetőknek más szemüvegen keresztül kell nézniük az alapvető pénzügyi kérdésekre. Az esetleges óriási veszteség és nyereség közötti különbség ugyanis olyan egyszerű kérdéseken múlhat, mint hogy kinek milyen valutában van kitettsége vagy éppen melyik banknál tartja a készpénzét.