Nicolas Sarkozynek jó oka volt otthagyni a szülőszobát: a hétvégi uniós csúcs előtt még komoly ellentétek voltak az euróövezet két meghatározó állama között az egyre súlyosbodó válság kezelésében. A vita három fő kérdést érint: mi legyen a kifizethetetlen görög adósság sorsa, miképp erősítsék meg az európai bankok tőkehelyzetét, és milyen módon védjék meg a nagyobb tagországokat a bizalomvesztés hullámaitól? Bár a frankfurti operaházban tartott találkozón nem sikerült minden nézeteltérést elsimítani, a vasárnapi csúcson mégis olyan előrelépés várható ezekben az ügyekben, amiről egy éve még álmodni sem lehetett.
Mindez mégis kevés lehet. Magáról a hétvégi megállapodásról a piacok már hétfőn ítéletet mondhatnak. Ennek az akadálynak a megugrása azonban csak a szükséges, de nem elégséges feltétele az euróövezet túlélésének. Egy bőkezű (német) segítséggel ugyanis a finanszírozási problémák megoldódhatnak, a versenyképességiek azonban nem. A válság előtti években az olcsó hitelek miatt óriási fizetésimérleg-hiányt és külső adósságot felhalmozó periferiális gazdaságok alkalmazkodása – önálló árfolyam híján – rendkívül hosszú és fájdalmas folyamat lesz. Ha egyáltalán lehetséges. A bérek csökkenése, a fogyasztás, a beruházások és a gazdaság visszaesése ugyanis tovább nehezíti az adósságok visszafizetését és a kilábalást. A görögök vesszőfutása csak a jéghegy csúcsa.
Ezekre a problémákra még egy hétvégi áttörés sem adna választ. Sőt, a sokat emlegetett gazdasági kormányzás megerősítése sem, amennyiben az csupán az államháztartási fegyelem betartatására koncentrál, és nem veszi figyelembe a külső egyensúlyhiányok problémáját. Így viszont nem kizárt, hogy Sarkozy lánya már csak tankönyvekből fogja megismerni az eurót, vagy legalábbis annak mai formáját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.