Viszlát, "Ez a termék az Ön országában nem elérhető" - ablak

Az elmúlt húsz év során jelentős eredményeket köszönhettünk az egységes európai piacnak – alacsonyabbak lettek a repülőjegyek árai, 70 százalékkal csökkentek a mobiltelefonálás roamingdíjai,
s ugrásszerűen megnőtt a határokon átnyúló kereskedelem. Mindennek ellenére csupán az európai fogyasztók 7 százaléka (a magyarok 4 százaléka) vásárol az interneten másik tagországból, és mindössze a vállalkozások 9,3 százaléka forgalmazza termékeit másik tagállamban. Azoknak az európai vállalkozásoknak, amelyek határon átnyúló ügyleteket kívánnak kötni, 26 különböző nemzeti szerződési joghoz kell igazodniuk, ezeket le kell fordíttatniuk, ügyvédeket kell alkalmazniuk, ami átlagosan 10 ezer euróba (2,9 millió forint) kerül számukra minden egyes új exportpiacon. A vállalkozások minden évben 26 milliárd euró (7540 milliárd forint) értékű, határon átnyúló ügylettől esnek el csak a szerződési jogi akadályok miatt.

Annak érdekében, hogy segítse a vállalkozásokat és a fogyasztókat a belső piac nyújtotta előnyök kihasználásában, az új uniós adásvételi jog közös szerződési jogi rendszert hoz létre. Ez az EU egész területén egyforma, magas szintű védelmet biztosít a fogyasztók számára, és a valóban fontos területekre összpontosít, nevezetesen a határokon átnyúló szerződésekre és az – EU-n belüli kereskedelem nagy részét kitevő – áruk, valamint a digitális tartalom (például zenék, filmek, szoftverek és okostelefon-alkalmazások) adásvételére vonatkozó szerződésekre. Lehetővé teszi továbbá, hogy a vállalkozások és a fogyasztók válasszanak, hogy a közös adásvételi jogot vagy továbbra is a nemzeti szerződési jogot alkalmazzák.

A határokon átnyúló kérdésekre összpontosító adásvételi jog tehát nem váltja fel a nemzeti szerződési jogokat. Sokkal inkább olyan újszerű eszköz, amely a belső piac egyes problémáinak orvoslására hivatott. Segítségével azok a vállalatok, amelyek országhatáron túl kívánnak kereskedni, csökkenthetik költségeiket – ezáltal pedig több árut és szolgáltatást kínálhatnak. A nagyobb piacon megvalósuló verseny eredményeképpen bővül majd a fogyasztók rendelkezésére álló választék, és csökkennek az árak. Ha valaki az interneten keresztül egy másik európai országból vásárol, akkor ma a kereskedő elutasíthatja az adott országba történő értékesítést vagy szállítást – ez Európában hárommillió, Magyarországon 65 ezer magyarországi vásárlóval történik meg évente. A közös európai adásvételi jognak biztosítania kell, hogy az interneten vásárlóknak többé ne kelljen ezzel a szöveggel találkozniuk: „Ez a termék az Ön országában nem elérhető.”

Emellett a közös európai adásvételi jog a minőségre is garanciát jelent majd. Lehetővé teszi például, hogy a hibás árut vásárolt fogyasztók szabadon válogassanak a jogorvoslati lehetőségek közül, akár hónapokkal a vásárlás időpontját követően. Ez azt jelenti, hogy a vásárló felmondhatja a szerződést, kérheti a termék cseréjét, javítását vagy árának csökkentését. Jelenleg az európaiak 44 százaléka állítja, hogy a jogaival kapcsolatos bizonytalanság miatt nem vásárol külföldön. A közös adásvételi jog az egyértelmű tájékoztatásra is normát szab. A fogyasztóknak kifejezetten hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy szerződésük a közös európai adásvételi jog alapján álljon, és saját nyelvükön világos tájékoztatást kapnak majd legfontosabb jogaikról.

A közös uniós adásvételi jog minden tekintetben jobb megoldás, mint a jelenlegi széttagolt szabályozás. Lehetővé teszi, hogy a vállalkozások új európai piacokra lépjenek és kedvezőbb feltételeket kínáljanak a fogyasztóknak. Ez jó hír a gazdaságnak egy olyan időszakban, amikor igen nagy szükség van a jó hírekre.