Egy új Orbán Viktor

Ahhoz, hogy egyáltalán beszélhessünk mentőcsomagról, gazdasági kilábalásról, pláne növekedési tervekről, előbb Orbán Viktor szemléletének kell megváltoznia.

Ameddig a kormányzati lépések csak egy cselsorozat részei, és nem a valódi visszatérés elemei az ésszerű gazdaságpolitikához, nincs értelme sem személycseréknek, sem újabb és újabb, furcsa nevű terveknek.

Ha tetszik, egy új Orbán Viktorra van szükség. Arra, aki évekig reményt adott választók millióinak, és nem arra, aki most sokuk számára okoz csalódást. A kormányfőnek kell átélnie, belátnia, hogy másfél év alatt kudarcba fulladt a gazdaságpolitika, és új útra kell térni.

Elsőként beszélni kell erről, méghozzá őszintén. A hallgatás vagy a kettős beszéd minden mondata csak tovább növeli a bizalmatlanságot, ami percek alatt meglátszik a forint árfolyamán vagy az államkötvények hozamain. Azután, amilyen gyorsan csak lehet, meg kell egyezni egy programról az IMF-fel, és igénybe venni az elérhető legjobb „védőhálót”, a jelek szerint a 2008-ashoz hasonló stand by hitelt. Harmadszor: be kell mutatni a véráldozatot, és meg kell válni a kudarcos gazdaságpolitika jelenlegi arcától, Matolcsy Györgytől. Továbbá meg kell fékezni a baráti gazdasági érdekcsoportok elképesztő térnyerését. És végül következetesen, összeszorított fogakkal végig kell vinni a fájdalmas programot, amely felszámol bizonyos „unortodox” ballépéseket, visszaállítja a fékeket és ellensúlyokat, és kivezeti az országot a bóvliból.
A bizalmat a kormányfő csak így nyerheti vissza, új reményt szavazóinak csak így adhat. Ellenkező esetben lehet szépeket mondani, de depressziós vállalkozók, csődbe ment devizahitelesek, állás nélküli közmunkások tíz- és százezrei hallgatják majd a szózatokat.

És ne csodálkozzunk, ha egy idő után úgy járnak el, mint Esztergom polgárai a várost csődbe vivő vezetőkkel.