Javíthatják-e a bankok hitelezését az MNB tervezett lépései?

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke
Tőkepiaci források
„A jegybank fedezett forrásnyújtási és jelzálogkötvény-vásárlási programja a likviditás bővítése révén erősítheti a hitelezési képességet, így támogatandó. A tényleges élénküléshez azonban a banki hitelezési hajlandóság és a keresleti oldal bővülése is szükséges.
A jelzálogpiac intézményi-szerkezeti liberalizálásának nem láthatók az előnyei, ám társadalmi költsége a piac prudenciális biztonságának lazulása volna. A vállalkozói hitelezés visszaesését a PSZÁF a BÉT-tel együttműködve a tőkepiaci források bevonásával is ellensúlyozná, alternatív, korlátozott információkat biztosító kereskedési piac, kibocsátói ellenőrzést végző felhatalmazott tanácsadók s a meglévő állami kockázatitőke-alapok bevonása révén.”

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára
Elkötelezettség
„A kormány és a bankszövetség decemberi megállapodása a pénzügyi és a politikai oldal megbékélésének mérföldköve. Sarkalatos eleme a növekedési paktum, mely a gazdasági bővülés iránti elkötelezettséget mutatja. Az MNB törvényi feladata – az árstabilitás veszélyeztetése nélkül – a kormány gazdaságpolitikájának a támogatása. Javaslataival ezen elkötelezettségét fejezi ki. Az időzítés és az üzenetek a növekedési paktumhoz felkínált, önálló jegybanki szándékot tükrözik. 2009 óta a bankok hitelezési lehetősége és képessége is visszaesett. A gazdaság számára létkérdés a bankok hitelezési képességének a javítása, melynek egyik eszköze a likviditás erősítése. A javaslatot sem alul-, sem felülértékelni nem szabad.”

Hendrik Scheerlink, a K&H bank vezérigazgatója
Javuló likviditás
„A K&H Bank üdvözöl minden olyan javaslatot, amely elősegíti a likviditás javulását. Fontos, hogy a bankszektor több szereplője is átgondolja, hogyan lehet növelni a hitelezést. Az MNB hitelezést segítő programja elsősorban a forráshiányos bankok számára jelenthet megoldást. A K&H hitel-betét aránya december végén 82 százalék volt, így kellő forrásai vannak a megfelelő ügyletek finanszírozására. Az, hogy az MNB javaslata mennyiben befolyásolja a hitelezés alakulását, nagyban múlik a kereslet alakulásán a vállalkozások és a lakosság részéről. Az MNB tervezett jelzáloglevél-vásárlási programjával kapcsolatban a K&H megvárja a törvényi szabályozás létrejöttét, és azután vizsgálja meg annak lehetőségét.”

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője
Helyes irány
„Az intézkedéstervezet iránya helyes, hiszen a bankszektornak égető szüksége van közép- és hosszú lejáratú forintforrásokra, miközben csökkentheti a forrásköltségeket a bankok és így a hitelfelvevők számára is. Ugyanakkor a hitelezésre gyakorolt hatás szempontjából fontos az is, hogy a hitelezés visszaesése részben a kereslet csökkenése miatt következett be, ezt az oldalt alapvetően nem befolyásolja az intézkedés. Az MNB jelzálogpapír-vásárlási programjának sikerét és egyben az egész jelzálogpiac fejlődését érdemben segítheti, ha valóban egyszerűsödik majd a jelzálog-hitelezés folyamata, és nem kell majd a kereskedelmi bankoknak erre a célra külön specializált intézményt létrehozni.”

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője
Szükséges kenőolaj
„A hitelezés felfuttatásához más tényezők is kellenek, ezért a jegybanki lépések csupán szükséges, de nem elégséges feltételei annak. A bankok hitelezési hajlandóságát, a hitel-betét arányok helyreállítását és a hitelt felvenni szándékozó vállalatok fizetőképességét nem tudja megoldani. Számos technikai akadályt viszont kezelhet, így a bankok megbízható középtávú forrásra támaszkodhatnak, javíthatják az eszközök és források lejáratának szerkezetét és a likviditást, csökkenthetik a kockázati felárakat. Rövid távon segíthet a jelzáloglevelek vásárlása is, mivel a lakossági hitelkereslet élénkülésére még várni kell. A szükséges kenőolajat adja meg arra az esetre, ha beindulna a hitelezési gépezet.”