Malév - Különleges felszámolás

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet fogalma 2011. augusztus 8-i hatállyal jelent meg a csődtörvényben. Az új szabályok alapján a kormány egyes gazdálkodó szervezeteket rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősíthet, ahogy tette azt a Malévval, 2012. január 30-i hatállyal.

A csődtörvény ezen szervezetek két szintjét határolja el. Az első szint a társaságok egy tágabb, míg a második szint a társaságok szűkebb körét jelenti. A két szint hierarchikusan épül fel: a második szinten lévő társaságokra alkalmazni kell az első szint szabályait is, míg ez fordítva nem érvényesül. A második szintre azok a társaságok kerülnek, amelyek a kormány döntése alapján a stratégiai szervezetek között is kiemelt fontosságúak: így például olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek a nemzetbiztonsági védelem vagy a lakosság közműszolgáltatással való ellátása szempontjából stratégiailag kiemelt közszolgáltatást látnak el, ahogy a Malév is.

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítés logikája, hogy a csődtörvény először megadja azon gazdálkodó szervezetek körét, amelyek tevékenységük vagy egyéb kiemelt szerepük miatt ilyen szervezetté minősíthetők. Második lépésként a törvény külön feltételeket határoz meg a tényleges minősítéshez, így például a reorganizációjához, fizetőképességéhez vagy gyors és átlátható felszámolásához közérdek fűződik; illetőleg a stratégiai szervezetek második, szűkebb köre esetében tevékenysége folyamatosságának és folytatásának érdekében közérdek fűződik a gazdálkodó szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítéséhez. A csődtörvény érezhetően tág fogalmakkal dolgozik, ezzel jelentős mérlegelési lehetőséget biztosítva a kormánynak a döntésben.

A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében felszámolóként kizárólag állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság jár el, amely (a Malév esetében is) a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. Továbbá az új szabályok éppen a felszámolási eljárás gyorsabb és átláthatóbb lefolytatása érdekében rövidebb határidőket határoznak meg: így például a követelések jogvesztő határideje 120 napra rövidül.

Sajátos intézmény a rendkívüli moratórium, amely a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásától a felszámolásról való döntésig, majd az esetleges felszámolás elrendelésétől számított 90 napig illeti meg az adóst. Így ezen társaságok esetében a csődeljárás egyik jellegadó intézményével, a moratóriummal támogatott felszámolási eljárásról van szó.

Sajátos szabályok érvényesülnek a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek vagyonának értékesítésével kapcsolatosan is. A felszámolónak meg kell kísérelni a vagyont és az ezzel összefüggő immateriális javakat működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni. Amennyiben a tevékenység folyamatosságának és folytatásának érdekében ahhoz közérdek fűződik, a felszámoló a vagyont egyes garanciális elemek mellett ugyan, de nem nyilvánosan is értékesítheti.

Összefoglalásul, a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályokkal egy a csődeljárás és a felszámolási eljárás elkülönültségét megtörő, elsősorban speciális rendelkezéseket alkalmazó szabálytömeg került a csődtörvénybe. Főbb jellemzői a széles kormányzati döntési jog a stratégiai szervezetté minősítés során, ennek megfelelően állami, nonprofit vagyonfelügyelő/felszámoló kijelölése, rövidebb határidők, illetőleg a stratégiai szervezet vagyonának működő üzemként történő értékesítése, a felszámoló döntése alapján akár zárt értékesítés során is.

Vági József és Boross Ádám, a Baker & McKenzie szakértői-->