Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók EgyesületÉnek (MKFE) a főtitkára
Túladóztatás
„Igen fontos, hogy a közúthálózat fenntartásához, fejlesztéséhez meglegyenek a szükséges források. A hatályos szabályozás az időarányos díjszedés mértékét napi 11 euróban limitálja, azaz a hazánkon áthaladó külföldi tehergépjárművekre ennél nagyobb díj nem vethető ki. Így nincs más megoldás, mint a kilométer-arányos díjszedésre való áttérés, ahogy ezt számos EU-tagállamban már megtették. Ez azonban jelentős költségnövekedést okoz a magyar fuvarozóknak is, ezért szükséges, hogy olyan adónemeknél, melyekben ma a hazai fuvarozók »túladóztatása« történik (pl. gépjárműadó, iparűzési adó), mérséklődjön a teher. Ez javítaná a magyar fuvarozók versenyképességét, és tompítaná az új rendszer inflációs hatását.”
Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT Hungary) az ügyvezető főtitkára
Kompenzáció
„A NiT Hungary nem ellenzi a használatarányos útdíj bevezetését, de az útdíjak növekedése a hazai fuvarozó cégek számára versenyhátránnyal járhat, és a költségemelkedés a fogyasztói árakra is hat. Ezért indokolt, hogy a költségvetési többletbevétel egy részéből kompenzálják a magyar fuvarozó vállalkozásokat. A kompenzáció kiterjedhet a haszonjárművek vagyonszerzési illetékének eltörlésére, sőt arra is, hogy a vállalkozóknak csak annyi utánfutó után kelljen adózniuk, ahány vontatójuk van, és mentesüljenek az adó alól a logisztikai szempontból fontos többletutánfutók. Az is jó lenne, ha a fuvarozók inkasszó- lehetőséget kapnának a megrendelővel szemben a 30 napos fizetési határidő elmulasztása esetén.”
Mosóczi László, A Hungrail Magyar Vasúti Egyesülés elnöke
Versenyben a vasút
„A kormány a használatarányos útdíj bevezetésével egy több éve halasztódó és a vasúti ágazat által nagyon várt lépést valósíthat meg. Az intézkedés akkor kedvezhet a vasútnak, ha a díjak mértékét a vasút versenyképességének figyelembevételével állapítják meg. Ám ahhoz, hogy a vasúti fuvarozás valóban újra versenybe szállhasson a közúti fuvarozással, fontos a vasúti pályahasználati díj csökkentése és a közúti közlekedés externális költségeinek megfizettetése is. Összességében a közúti használatarányos útdíj igazságosabb rendszert is eredményezhet, ahogy az a vasútnál már működik. A vasút versenyhátránya nem csökkenthető kellően, ha a bevétel egy része visszaáramlik a közúti fuvarozókhoz.”
Székely Zsolt, a Révész Holding Zrt. vezérigazgatója
Tranzitország
„Évente 230-240 ezer forintot fizetnek járművenként a fuvarozó cégek, de a nemzetközi szállítások miatt sok kamion havonta csak 3 ezer kilométert tesz meg magyar utakon. Így 5-6 forint egy kilométer díja. A jórészt belföldön szállítók számára még kevesebb, tehát, ha igazak a hírek a 20 forintos kilométerdíjtervről, az az egész szakmának fájni fog. Másrészt egy szlovák kamionosnak Kassáról Pozsonyba menet megéri a magyarországi kerülő, annyival drágábban használhatja a szlovák utakat, mint a mieinket. Miután hazánk tranzitország, a kelet– nyugati kamionforgalom kihasználja az olcsó úthasználati díjakat. Így tehát az úthasználati díj emelése a költségvetés szempontjából egyszerűen halaszthatatlan.”
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára
Engedni a présen
„A fuvarozás stratégiai ágazat, de ha folyamatosan olyan terhelés éri, mint az áfa- és jövedékiadó-emelés, valamint az üzemanyag drágulása, akkor kérdés: terhelhetők-e még a vállalkozások? Ha bevezetik az útdíjat, azzal egyidejűleg mérsékelni kellene az áfát vagy az élőmunka olyan terheit, mint a nyugdíj-, illetve a tb-járulék. A magyar gazdaság versenyképességét meghatározza a fuvarozóké is. A változás nem járhat újabb tehernövekedéssel, tehát valahol engedni kell a présen: stagnálás idején nem létesülnek új munkahelyek. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a költségvetés tervezésekor ne csupán a bevételi oldalt nézzék, hanem a racionálisan működő szolgáltató állam létrehozását tartsák szem előtt.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.