Bár a kérdéses 140 milliárd forint esetleges zárolása az ország presztízsének rontásán túl az éppen megvalósításra váró aktuális közlekedési nagyprojektek büdzséjében is komoly problémát okozhat, a fenti értékelésnek annyi valóságalapja lehet, hogy a zárolásra javasolt összeg a 2007–2013-as időszakban az ország rendelkezésére álló nyolcezer milliárd forintos uniós forrásnak kevesebb mint a két százalékát teszi ki.
Ennél az aránynál pedig a jelenlegi állás szerint nagyságrendekkel nagyobb mértékű lesz a forrásvesztésünk. A hazai pályázati intézményrendszer hiányosságai, túlterheltsége, illetve a megfelelő tervek hiánya, vagy éppen a jelenlegi gazdasági helyzetben az önrész előteremtésének nehézsége miatt ugyanis csak döcögve halad az uniós források lehívása.
A kifizetések heti átlagos üteme jelenleg nem éri el a 20 milliárd forintot, miközben a még rendelkezésre álló 5500 milliárdos szabad forrás lehívásához elvileg arra lenne szükség, hogy egy hét alatt legalább 30 milliárdot fizessen ki az intézményrendszer a sikeres pályázóknak. Vagyis jelenleg hármas fokozatban döcög az autónk, miközben ötösbe kellene már kapcsolni.
Az ötödik sebességre pedig mindenképpen szükség lenne, mert a jelenlegi helyzetben, amikor a beruházások és a belső fogyasztás bővülésére alig lehet számítani, az uniós források jelenthetik az egyetlen kitörési pontot a gazdaság beindítására.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a következő, 2014–2020-as támogatási keretünk nagyságát kialkudó brüsszeli tárgyalásokon lényeges szempont lesz az, hogy milyen arányban tudtuk az uniós forrásokat a jelenlegi időszakban lehívni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.