Szakértők: A kormány veszélybe sodorja a betegellátást

Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke
Veszélyhelyzet
„Beláthatatlan következményekkel jár, ha a Széll Kál­mán-terv következő ütemében kilátásba helyezett újabb elvonások megvalósulnak, és a gyógyszerkassza jövőre a 2011. évi felére csökken. Minden korábbinál nagyobb esély van arra, hogy gyógyszerek és gyógyszergyártók tűnjenek el a hazai piacról, már legyőzöttnek hitt betegségek váljanak ismét gyógyíthatatlanná, és veszélybe kerüljön a magyar betegek megfelelő gyógyszeres kezelése. Nincs mozgástér az ágazaton belül, éppen ezért egy további 10, illetve 40 milliárd forintos megszorítás kritikus helyzetbe hozza az iparági szereplőket, össze fog omlani az elmúlt évtizedekben megszokott folyamatos és biztonságos gyógyszerellátás.”

Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász
Egészség
„Sajnálatos, hogy az OEP- gyógyszerkassza esetében az adatbázisokban nem a gyártói befizetésekkel csökkentett kiadások szerepelnek, hiszen a tényleges hazai gyógyszerközkiadások jelenleg már elmaradnak a hasonló fejlettségű országok átlagától. A közkiadásokat bármilyen mértékben lehet csökkenteni, kérdés azonban, hogy milyen áron. A kezelt cukorbetegek többsége már ma sem éri el a célértékeket, a zsírcsökkentő terápiát nem szedik elegendő ideig a páciensek, a daganatos betegek halálozása messze meghaladja a nemzetközi átlagot. Csak akkor lehet javítani a gyógyszertámogatás rendszerén, ha a kiadások csökkentése helyett az egészségnyereség mérése kerül a középpontba.”

Tomcsányi János, az Irgalmasrendi Kórház Karidológiai Osztályának osztályvezető főorvosa
Felülvizsgálat
„Részben pazarló, részben szűkmarkú véleményem szerint a jelenlegi gyógyszerár-támogatási rendszer. A népbetegségek kezelésének költségei az utóbbi időben jelentősen csökkentek. Idetartoznak azok a kardiovaszkuláris készítmények, amelyek árai a generikus forma megjelenésével, illetve a vaklicittel jóval alacsonyabbak lettek. Ugyanakkor vannak kis támogatottságú gyógyszerek (ha recept nélkül váltja ki a beteg, teljes árú, ha orvos írja, 25 százalékos a támogatás). Ezek finanszírozását meg lehetne szüntetni. Felül kellene vizsgálni a nem bi­zo­nyítottan hatásos készítmények támogatottságát is. A megtakarításból többek között új szív- és érrendszeri készítményeket lehetne befogadni.”

Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója
Egyeztetés
„A hazai gyógyszeripar kiemelt szerepet kapott a válság kezelésében: 2007-ben elsőként vetettek ki rá krízisadót, terhei minden iparágat messze meghaladó mértékben növekednek. Miközben az onkológiai, szív- és érrendszeri halálozásban világviszonylatban is a legrosszabbak között állunk, a 0,6 százalékos GDP-arányos gyógyszertámogatás jelentősen elmarad az 1,1 százalékos uniós átlagtól. Egy újabb gyógyszerkassza-lefaragás veszélyezteti a betegek biztonságos gyógyszerellátását. A megoldás a partneri kapcsolat kialakítása az állami szektor, a szakmai szervezetek és a gyártók között. Bízunk abban, hogy a Széll Kálmán-terv 2.0-ról is elkezdődnek a megfelelő szakmai egyeztetések.”

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke
Stabilitás
„A támogatási rendszernek – a társadalmi szolidaritás keretei között – elsődlegesen a beteg egyéni kockázatát kell csökkentenie, hogy megfizethető áron jusson hozzá a szükséges gyógyszeréhez. A pénzügyi keretek kijelölésénél, de különösen a felhasználás megtervezésekor az egészségpolitikai prioritásokat kellene érvényesíteni. Mivel közpénzt használunk fel, fontos a hatékonyság megteremtése. Gyógyszerészként a betegek és a patikák szempontjait kell elsősorban figyelembe vennem, ezért a tervezettnél jóval több pénzre, stabilitásra, a beteg-együttműködés javítására, a gyógyszerészek szerepének további erősítésére és a gyógyszertárak működőképességére helyezem a hangsúlyt.”