Követik-e a görögök az ír utat? - Elkerülhetetlen a kilépés?

A görög emberek választani fognak 2012. június 17-én – vagy mégsem, ha a görög önkormányzati alkalmazottak meghirdetett sztrájkja megvalósul, és a parlamenti választás ellehetetlenül. A választás után három fő forgatókönyv merülhet fel:

a jobbközép Új Demokrácia vezetésével alakul kormány (amely párt az európai mentőcsomag támogatójának tekinthető, de újra kívánja tárgyalni annak feltételeit);

a Radikális Baloldal Koalíciója (Syriza) által vezetett kormány alakul (amely elutasítja a mentőcsomagot, de szeretné az eurót megtartani), és

az is lehetséges, hogy megint nem fog kormány alakulni.
Ha nem lesz kormány, akkor politikai káosz következne, és a görög kilépés az euróövezetből reálissá válna.

A Syriza-kormány egy sötét ló lenne – számos eddigi intézkedést vissza kívánnak fordítani, és a mentőcsomagot felfüggeszteni, amelyek elfogadhatatlanok az európai hitelezők és az IMF számára. Így vagy a választási kampány ígéretei vagy az euróövezetben maradás vágya maradhat betöltetlen. Az Új Demokrácia vezette kormány képes lehet újratárgyalni a mentőcsomag feltételeit, és az országot az euróövezetben tartani, legalábbis egy ideig. De ez nem lenne elég, mert az ország helyzete egyre rosszabb.

Számos elemző – főleg Észak-Amerikából – magától értetődőnek tekinti, hogy Görögország kilép az euróövezetből. A közelmúltban például Peter Boone és Simon Johnson kristálytiszta módon elmagyarázta az okokat: „már szinte lehetetlen a görög euróövezeti tagság megmentése: a bankbetéteket kivonják, az adók megfizetését késleltetik, és a vállalatok elhalasztják beszállítóik fizetését. … IMF-vezetők, EU- tisztségviselők és pénzügyi újságírók folyamatosan lebegtetik a görög kilépés lehetőségét, ilyen körülmények között vajon ki fog befektetni vagy hosszú távú szerződéseket kötni Görögországban? A görög gazdaság helyzete csak egyre rosszabb lehet.”

Boone-nak és Johnsonnak igazuk van a diagnózis felállításában, és abban is, hogy egy esetleges görög kilépés után a németek és az Európai Központi Bank nem szívesen látnák az EKB hitelezésének masszív emelkedését más „kockázatos” dél-európai országokban. Európa nincs felkészülve egy esetleges görög kilépésre: ezt követően felgyorsulna a tőkekiáramlás számos dél-európai országból, amelyet nem igazán lehetne megállítani. Ez az euróövezet káoszhoz vezető felbomlásához vezethetne.

De vajon tényleg elkerülhetetlen a görög kilépés? Szerintem nem, és nem is lenne szabad megengedni, hogy ez megtörténjen. A görög gazdaság összeomlana, és az egekbe szökne a már most is nagyon magas munkanélküliség. Az euróövezet egységének bizonyítása a legjobb módja annak, hogy megakadályozzák a többi dél-európai országból a tőkemenekülés felgyorsulását. És az euró nem csak a gazdaságról szól, hanem történelmi és politikai gyökerei is vannak.

Rövid távon sok fog múlni a görög választásokon: vajon az önkormányzati alkalmazottak lemondják-e a meghirdetett sztrájkot, és a választók az „ír utat” követik-e. Írországban népszavazás zajlott 2012. május 31-én a 25 EU-tagország által támogatott költségvetési egyezményről. Erre a szavazók igent mondtak, de nem azért, mert az egyezmény megoldaná Írország problémáit (nem fogja). Az ír szavazók valószínűleg felismerték, hogy az igen szavazat a feltétele további euróövezeti együttműködéseknek, és hogy segítséget kaphassanak a jövőben.

De még ha az új görög kormány – függetlenül attól, melyik párt vezeti majd – képes is lesz megegyezni a hitelezőkkel a jelenlegi mentőcsomag feltételeinek módosításáról, az még nem lesz elég. A görög gazdaság nagyon gyenge teljesítményét meg kell fordítani. Érdekes módon a három másik nehéz helyzetben lévő euróövezeti ország – Spanyolország, Írország és Portugália – a legjobbak közé tartoznak az EU15-ök között az exportteljesítményüket illetően. Így bár a munkanélküliségi helyzet kiábrándító, az exportszektor bizakodásra ad okot e három országban. Azaz bár fájdalmas, de nem lehetetlen az euróövezeten belül kilábalásban reménykedni. A görög export helyzete azonban reménytelen.

A kulcsfontosságú strukturális reformok segíteni fognak, de nem rövid távon. Mindezeken túl továbbra is elégtelen azon cél, hogy a görög államadósságot csak a GDP 120 százalékára csökkentsék 2020-ra.
Következésképpen az euróövezeti partnereknek fel kell ismerniük két fontos problémát, és határozottan cselekedniük kell, ha együttműködő kormányt választ Görögország:

1. Görögország gazdasági kilátásai reménytelenek, és egy valódi európai program kell a görög gazdasági kilábalás támogatására, amelynek igen jelentős európai beruházásokat is kell tartalmaznia.

2. Görögország államadóssága még mindig túl magas, és az ország sorsa nem fordítható meg annak csökkentése nélkül. Így először a görögöknek kell választaniuk. Azonban ha együttműködő kormány alakul, de az EU nem kínál kilábalást a görögöknek, akkor az ország előbb-utóbb visszaesik a jelenlegi kilátástalan állapotába. Ebben az esetben a görög kilépés és az euróövezet káoszhoz vezető felbomlása reálissá válhat, hacsak az Európai Egyesült Államokat azonnal meg nem alakítják, ami viszont nem tűnik politikailag megvalósíthatónak.

A szerző a Bruegel Intézet és az MTI KTI kutatója, a Corvinus Egyetem docense