Magán-, vagy állami nyugdíj? - Aki mer, az nyer

A „nyugdíjválasztás szabadságáról” szólt az a törvény, amellyel tavaly év elején visszatereltek 3 millió embert a kétpilléresből az egypilléres nyugdíjrendszerbe. A választás persze sokak szerint nem volt „szabad”, sőt egyesek zsarolásról beszéltek, hiszen az akkor hatályos jogszabályok szerint a maradók az állami nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerezhettek volna.

A kemény feltételek ellenére 100 ezren vállalták, hogy maradnak a pénztárakban, sokan titkon abban reménykedtek, hogy idővel a jogszabályok enyhülnek, és az a diszkrimináció, ami a magánnyugdíjpénztár-tagokat sújtja, megszűnik. Azt viszont nagyon kevesen gondolták, hogy ez még ebben a kormányzati ciklusban megtörténhet, a most regnáló kormány ugyanis egyértelműen pénztár- és pénztártagellenes volt mindig. A most beadott törvénymódosításokból viszont úgy tűnik, a végsőkig kitartó 74 ezres kemény mag zaklatásával a kormány már nem vesződik tovább, inkább megadja nekik azt a nyugdíjat, ami jár. Ha nem tenné, ez a társaság úgyis pereskedni kezdene a jussáért, akár nemzetközi fórumokra is elvinné az ügyét, ami még rosszabb lenne.

Aki mer, az nyer: ez lehet a történet tanulsága, és nem csak annak a közepes városnyi embernek, aki a kezdetben durvának mutatkozó feltételek ellenére is maradt. Ugyanezt gondolhatják azok is, akik tavaly nehéz szívvel mondtak le a hosszú évek során felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításukról a biztosabbnak gondolt állami nyugdíjért cserébe. Valószínűleg vannak köztük sokan, akik a jogszabályok puhulása láttán szívesen megváltoztatnák már az akkori döntésüket. Annál is inkább, mivel a kormány visszalépőknek tett ígéretei közül eddig nem sok valósult meg. Az egyéni számlák a mai napig nem készültek el, sőt a legújabb hírek szerint ebben a ciklusban már nem is fognak. Ráadásul messze nem biztos, hogy hosszú távon az állami pillérben maradók mindegyike biztos és értékálló nyugdíjra számíthat majd.