Milyen hatással lehet ránk Görögország kilépése?
Csaba László, a Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdászprofesszora
Paradoxon
„Paradox módon alapesetben Görögország kilépése vagy kiléptetése Magyarország pozícióját erősítené, mert kiemelné azon különbségeket a két ország között, amelyeket a politikusi és elemzői nyilatkozatok rendre elfednek. Mindenekelőtt azt, hogy Magyarországon korlátok közt maradt az adósságráta, ötödik éve többlettel zár a fizetési mérleg, valamint azt, hogy a magyar bankok nem szorultak feltőkésítésre, és a külföldi befektetők egészében megtalálták számításukat. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a piacokon a keynesi elmélet szerint jellemző csordaszellem miatt a görögök távozása a 2008 őszihez hasonló pánikot gerjesztene ennek összes mellékhatásával, mint a tőkemenekülés és az árfolyamgyengülés.”
Túlreagálás
„Nem mindegy, hogy Görögország esetleges kilépésére mennyire rendezett formában kerül sor. Ha egy átgondolt és a görögök által a gyakorlatban is végrehajtható kilépés vagy ideiglenes kilépés következik be, akkor a pénzpiaci reakció is korlátozottabb lehet. A pénzpiacok ugyanis szokás szerint minden negatív újdonságot túlreagálnak. Ebből Magyarország számára nehezebb és drágább államadósság-finanszírozás származik, amit a forint erős volatilitása és ebben várható leértékelési csúcsok bekövetkezése csak nehezít. Ezért érdemes lenne az országnak az adósságfinanszírozási haváriahelyzet elkerülésére felkészülnie. Rövid távon az IMF-hitelszerződés megkötése az egyetlen stabilizálási eszköz.”
Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet és az MTA KTI kutatója, a Corvinus Egyetem docense
Kockázatkerülés
„Görögország eurózónából történő kilépése akkor válhat reálissá, ha a választások nyomán megalakuló kormány nem állapodik meg a hitelezőkkel. A kilépés mélybe lökné a görög gazdaságot, és pénzügyi krízist okozhatna az eurózónában. Ha utóbbit kordában tartják, akkor minket csak a kockázatkerülés átmeneti emelkedése érintene. Ha nem, akkor exportunk visszaesik, a magyar leánybankok anyabankjai megroppannak, a kockázatkerülés extrém magasra emelkedik. Emiatt termelésünk visszaesik, a forint tartósan legyengül, a kamatok megemelkednek, és a magyar állam piaci finanszírozása is kétségessé válhatna. Az EU–IMF-védőháló tompíthatná a pénzpiaci hatásokat.”
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza
Kompromisszum
„Magyarország sebezhetősége az elmúlt négy évben bár sokat változott, mégis változatlanul kiemelkedő maradt. Görögország esetleges kiválása az euróövezetből a korábbinál nagyobb európai pénzügyi és reálgazdasági krízissel járhat együtt. A hazánkat érő hullámokra csak részben felkészült az ország. A már lezárult végtörlesztés és a folyamatban lévő árfolyamrögzítés miatt csökkent a háztartások sérülékenysége egy számottevő forintgyengülés esetén. A bankrendszer a görög sztoritól függetlenül erős eszközleépítést hajt végre. Az államadósság piaci finanszírozása azonban akadozhat, így a kormány kénytelen lehet akár sok kompromisszumot felvállalva is felgyorsítani az IMF-hiteltárgyalásokat.”
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője
Felfordulás
„Alapforgatókönyvem szerint Görögország nem lép ki az euróövezetből. A június 17-ei választások után rögtön látszani fog, hogy az Új Demokrácia és a Paszok többséget tudott-e szerezni. Ha nem sikerül kormányt alakítaniuk, akkor óriási felfordulás alakul ki a piacokon. A részvényindexek 10-20 százalékot eshetnek, az euró ára 320–330 forintra ugorhat, és a magyar kötvényhozamok is meredeken emelkednének. A spanyol és az olasz kötvénypiac szétesne, ezért az Európai Központi Bank elkezdené óriási mennyiségben vásárolni. A világ vezető központi bankjai fel vannak készülve a görögök kilépésére, és globális jegybanki beavatkozást is el tudok képzelni. Az EKB beavatkozása nélkül szétesne az európai gazdaság.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.