Ne legyen illúziója senkinek: az unortodoxia folytatódik

Azzal a gazdaságpolitikával, amely kormányzása első két évét jellemezte, és amelynek lesújtó következményei mára már világosak – tegnap épp az adótanácsadók mutattak rá a vállalkozások vesszőfutására. Az IMF–EU-tárgyalások lebegtetése mégis elegendőnek tűnt a kétkedők megnyugtatására.

A 2013-as költségvetés sarokszámait ismertető nemzetgazdasági miniszter ismét szertefoszlatta a hiú ábrándokat. A jövő évi tervek ugyanis azt mutatják, hogy a kormány megint csak a bankok trezorjaiból akarja kisöpörni azokat a milliárdokat, amelyeket az egyes minisztériumok képtelenek megtakarítani. Miután Orbán Viktor miniszterelnök kedden egy bécsi konferencián még a bankadó teljes kivezetésével igyekezett megnyugtatni a Raiffeisen képviselőjét, a mostani bejelentés alapján az eredetileg kilátásba helyezett 130 milliárd helyett már 280 milliárd forintot akarnak a bankoktól beszedni tranzakciós adóként. A sokadszorra megsarcolt és átvert pénzintézetek reakciója borítékolható: a hitelkihelyezéseket ismét drasztikusan visszafogják.

Hogy a kormány ennek ellenére továbbra is a GDP 1,6 százalékos bővülésével számol jövőre, az a Mercedes-hatáson és a külső konjunktúra javulásába vetett hiten kívül csak azzal magyarázható, hogy valamit még tartogat a tarsolyában. Nem lehet véletlen, hogy az IMF-tárgyalások megkezdése épp a jegybank függetlenségével kapcsolatos kérdések miatt csúszik. A Magyar Nemzeti Bank tetemes devizatartaléka ugyanis kellően vonzó ahhoz, hogy a „kreatív” politikusok megpróbálják becsatornázni azt a gazdaság vérkeringésébe. És bár a nemzetközi partnerek egyelőre megakadályozhatják a jegybank elfoglalását, jövőre új elnöke lesz az intézménynek.

Ne legyen hát illúziója senkinek: az unortodoxia folytatódik. Annak összes következményével együtt.