Pedig Luis de Guindos a lehető legjobbat hozta ki szorult helyzetben lévő országa számára: az euróövezet pénzügyminiszterei anélkül vállalták a spanyol bankszektor feltőkésítését, hogy cserébe elvonták volna Madrid jogát gazdaságpolitikája alakítására. Így tehát egyelőre csak egy kis s betű kerülhetett a már korábban uniós gyámság alá került Portugália, Írország és Görögország kezdőbetűje után (PIGs), amely angolul „disznókat” jelent.
Luis de Guindos kétségkívül nehéz napokat élt át. Spanyolország negyedik legnagyobb bankja, a Bankia éppen két hete kért 19 milliárd eurós állami segítséget. Azóta a piacok azt találgatták, vajon mekkora tőkeinjekcióra lesz szüksége a teljes bankrendszernek, mely a válság előtti ingatlanlufi kipukkanásával a padlóra került. Mivel Madrid túl drágán tudott volna ehhez állampapírokat eladni, a külső segítségnek nem maradt alternatívája. A kérdés csak a hogyan volt.
Az El País értesülése szerint a spanyol kormányfő a múlt héten egyezséget kötött a német kancellárral: gyorsan, még a görög választások előtt pénzügyi segítséget kér, cserébe az nem jár olyan kemény feltételekkel. Ebbe a levesbe köpött bele Hollandia és Finnország, mely a Nemzetközi Valutaalap felügyelete alá helyezte volna Spanyolországot. Az üzlet végül megköttetett: az IMF közreműködik, de a pénz egy állami alapon keresztül a bankoknak megy. A 100 milliárd eurós keret ráadásul a piacokat is meggyőzheti azután, hogy éppen egy nappal korábban szivárgott ki „véletlenül” az IMF becslése, mely 40 milliárd euróra teszi a tőkehiányt.
A történetnek azonban nincs vége. A mentőcsomag részletei csak ezután jönnek, ahogy a tartós megoldást jelentő bankunióé is. A spanyol gazdaságpolitika pedig – így is, úgy is – kényszerpályán van. Luis de Guindos nem lélegezhet fel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.