Csaba László: Az EU napi érdekei szerint próbálja keresztül verni a terveit

Összetett kérdés
„A kérdésre feltételes válasz adható. Ha Magyarország nemzeti érdeke az euró mielőbbi bevezetése – ahogy a júniusi Közgazdasági Szemlében tucatnyi szakértő kifejtette –, akkor nem kerülhető el bizonyos közös költségvetési eljárási szabályok és szigor elfogadása. Ha azt gondoljuk ellenben, amit a kormányzat hangoztat, hogy a monetáris unió maga a válság oka, nem pedig a szabályok áthágása populista politikusok részéről, akkor más a helyzet. Azt is látni kell, hogy az EU ideája által indokolt lépéseket most földhöz ragadt és nehezen támogatható napi érdekek mentén próbálják keresztül verni mindenkin. Ez veszélyes és káros út, amit sem elvi, sem gyakorlati szempontból nem szabad támogatnunk.”
Csaba László, a Közép-európai Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára

Partnerség
„A jelenlegi uniós tagsági elvek szerint az eurózónán kívüli tagországoknak is be kell vezetniük előbb vagy utóbb az eurót. Így aztán a részvétel nemhogy ajánlatos, hanem kötelező is. Nem biztos, hogy az eurózóna ellentmondásai feloldhatók, de a válság arra mindenképpen jó, hogy a hidegháborús születését máig levetni nem képes Európai Uniónak a működési elveit, küldetését újradefiniáljuk. Magyarország akár a saját szája íze szerint is alakíthatja ezt a folyamatot, persze mérete miatt csak akkor, ha ehhez megfelelő szövetségeseket keres. Ezért lenne fontos mostantól az Európai Unióban és a tagországokban nem ellenségeket, hanem együttműködő partnereket keresni.”
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója

Előnyök
„A nem eurózónatag Magyarországnak is érdeke az EU további mélyítése. A fiskális integráció megvalósításával az európai közösség egy régi elmaradását pótolja. Hosszú távon egy közös valutaövezet nem tud sikeres lenni eltérő fegyelmezettségű nemzeti keretek között működő költségvetési politikák mellett, ezért szigorúbb uniós szintű szabályokra van szükség. Hazánknak egyértelműen előnye származna abból, ha belátható időn belül csatlakozna egy erős Gazdasági és Monetáris Unióhoz. A növekedés és munkahelyteremtés prioritásaival valamennyi tagállam azonosulni tud, egy európai szintű bankfelügyelet és betétbiztosítási rendszer pedig szintén valamennyi uniós (így magyar) polgár érdekét szolgálja.”
Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektorhelyettese, a Külgazdasági és EU Intézeti Tanszék tanszékvezetője

Különutasság
„Az Európai Unióban látható szorosabbá váló integráció az eurózóna válságára adott válasz, így leginkább az eurót használó országokat érinti. Magyarország éppen ezért mellékszereplő ebben a kérdésben, de a kormány láthatóan nem is támogatója a szorosabb integrációnak. A magyar diplomácia a gazdasági és politikai unióról szóló vitákat leginkább arra akarja felhasználni, hogy az egyes lépések támogatásáért cserébe minél nagyobb mozgásteret harcoljon ki magának. A különutas magatartás azonban kockázatos, mivel instabil helyzete miatt Magyarország is bármikor rászorulhat a szorosabb integráció jelentette biztonságra, másrészt a válság elmúltával az ország kiszorulhat a mag-Európából.”
Gimes Gergely, a Political Capital gazdaságpolitikai elemzője

Kockázatok
„Nem hiszem, hogy állítólagos nemzeti érdekekre vagy különleges gazdaságpolitikai célokra hivatkozva az Európai Unió bármely integrációs köréből érdemes lenne kimaradni. Ráadásul mintha éppen az unió védhetne meg minket magunktól és kormányainktól. Tényleg komolyan lehetne amellett érvelni, hogy Magyarország önmagától képes lenne tartósan a költségvetési fegyelemre, vagy hogy önálló árfolyam-politikával tudná segíteni a vállalkozókat a külső hatásokkal szemben – és nem csupán a piaci hangulatok játékszere lenne a forint? Ha az EU átalakításából kimaradnánk, és a közösségi megoldásokkal szemben a nemzeti kereteket részesítenénk előnyben, akkor Magyarország még jobban elszigetelődne.”
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke