Roubini az amerikai édenkert hamis ígéretéről

E vélekedésről azonban kiderült, hogy hamis, mert elhúzódik a magán- és a szövetségi adósságok leépítése. Már az idei évre kialakított konszenzussal is alaposan mellétrafáltak, hiszen a trendet meghaladó – 3 százaléknál gyorsabb – éves GDP-növekedést vártak. Az első fél évre vonatkozó adat azonban arra utal, hogy a ráta közel lesz az 1,5 százalékhoz, ami az eléggé gyatra 2011-es 1,7 százaléktól is elmarad. A 2012-es első félévi prognózis elhibázása után most megint sokan ismétlik a tündérmesét arról, hogy az alacsony olajárak, a növekvő autóeladások, az élénkülő ingatlanpiac és az amerikai feldolgozóipar újjáéledése együttesen felhajtja a második fél évben a növekedést, 2013-ra pedig a potenciálist meghaladó ütemű expanziót szavatol majd.

Ennek azonban éppen az el­len­kezője igaz. A növekedés több ok miatt is lassulni fog 2012 második fél évében, 2013-ban pedig még gyengébb lesz az ütem. Először is azért, mert a második negyedévben a növekedés máris lassult a január–márciusi 1,8 százalékos éves rátához képest. Az átlagosan havi 70 ezer új álláslehetőséggel a munkahelyteremtés erőteljes csökkenést mutat.

Másodszor: az év végére időzített automatikus adóemelések és kiadáscsökkentések miatt a költekezés és a növekedés egyaránt nyomottabb lesz 2012 második felében. További bizonytalanságot okoz, hogy kit választanak elnöknek, és leállhat-e ismét a kormányzati apparátus, ha az államadósság felső határának emeléséről nem lesz megállapodás. Ha pedig a politikai bénultság miatt nem sikerülne megállapodni a középtávú fiskális konszolidációról, akkor bekövetkezhet a szuverén adósság újabb leminősítése. Ilyen körülmények között a cégek és a fogyasztók többsége óvatosabbá válik a költekezést illetően, ami tovább gyengíti a gazdaságot.

Harmadszor: az év végére várható, a GDP 4,5 százalékát kitevő fiskális korrekció visszaveti a 2013-as növekedést. Mivel ezeket a lépéseket várhatóan tompított formában fogják alkalmazni, ezért nem lesz annyira erős a fékező hatásuk, de 0,5 százalékpontot lefaraghat az év végi 1,5 százalékos növekedésből.

Negyedikként a magánfogyasztás növekedése az utóbbi negyedévek során nem tükrözi a reálbérek csökkenését. Az elkölthető jövedelmek (és ezzel együtt a fogyasztás) növekedését tavaly óta egy újabb, 1400 milliárd dolláros adócsökkentés és -transzfer támasztotta alá, ami mögött természetesen ugyanekkora összegű államadósság-növekedés áll. Míg az euróövezetben és Nagy-Britanniában – az előre súlypontozott fiskális megszorítások miatt – már beállt a W alakú recesszió második fázisa, addig az USA hátráltatta a háztartások adósságainak leépítését, éppen a közületi szektor adósságainak megemelésével, amivel lényegében elcsent valamennyit a jövőbeni növekedésből.

A transzferek kifizetését azonban 2013-ban fokozatosan kivezetik, mint ahogy az adócsökkentések egy része is kifut, ami egyaránt magával hozza az elkölthető jövedelmek és a fogyasztás növekedésének lassulását. Az USA gazdasága ekkor nemcsak a restriktív fiskális politika közvetlen fékező erejét fogja érezni, hanem – közvetett módon – ennek a magánfogyasztásra gyakorolt hatását is.

Ötödikként külső tényezők is hátráltatni fogják az USA növekedését: súlyosbodik az euróövezet válsága, Kínában egyre valószínűbb lesz a konjunktúra kemény földet érése, általános lassulás várható a felzárkózó világ gazdaságaiban, aminek oka egyrészt ciklikus (a fejlett világ gyenge növekedése), másrészt szerkezeti (a potenciális növekedést fékező államkapitalista modell). Végezetül ott van a magasabb 2013-as olajárak kockázata, miután szankciókkal nem lehetett Iránt a nukleáris programjának feladására kényszeríteni.

A lehetséges gazdaságpolitikai válaszok csak nagyon korlátozott módon tudják ellensúlyozni az amerikai gazdaság lassulását. A fiskális fékező hatás ellenére a dollár várhatóan erősödni fog, részint az euróövezet válsága és a közös valuta gyengülése miatt, emellett a globális kockázatkerülés is visszatérhet. Az amerikai Federal Reserve az idén várhatóan újabb mennyiségi enyhítést fog végrehajtani, ez azonban hatástalan marad. A hosszú lejáratú kamatok máris rendkívül alacsonyak, ezért azok további csökkentése nem élénkíti a kiadásokat. A hitelcsatornák lefagytak, a pénz forgási sebessége lassult, a bankok túlzott tartalékokat halmoznak fel. Más országok mennyiségi enyhítése miatt a dollár nem tud gyengülni.

A gyengébb növekedés várhatóan visszafogja a mennyiségi enyhítésnek a részvények árára gyakorolt felhajtó erejét főleg amiatt, hogy azok jegyzése most nem olyan nyomott, mint volt 2009 és 2010 során. A vállalati árbevételek és a profitok növekedéséből kifogyott a gőz elsősorban a gyenge kereslet miatt. Mindezt tetézheti, hogy egy jelentős részvénypiaci korrekció lehet az az erő 2013 során, amelyik az USA gazdaságát egyértelmű zsugorodásba taszítja. Ha pedig az USA – mely még mindig a világ legnagyobb gazdasága – tüsszent, akkor a világ többi része – melynek immunitását amúgy is meggyengítette Európa betegeskedése és a feltörekvő országok növekedésének lassulása – hamar tüdőgyulladást kaphat.

Nouriel Roubini, a New York Egyetem professzora és a Roubini Global Economics elnöke

Copyright: Project Syndicate, 2012. www.project-syndicate.org

-->